Amikor először álltam a kanadai Banff Nemzeti Park egyik gleccsertavának partján, és megpróbáltam belemártani a kezem, majdnem lefagyott a hidegtől. 😅 A hihetetlenül ragyogó türkiz szín ugyan csábított a fürdésre, de a fagypont körüli hőmérséklet nagyon gyorsan visszarángatott a valóságba. Éppen Kanadában éltem és dolgoztam 2016-ban és 2017-ben, úgyhogy ezekhez a hegyi vizekhez különösen kötődöm – a legszebb tavakhoz, amelyeket valaha láttam. Lukášsal a mai napig úgy emlékszünk rájuk, mint a bolygó egyik legcsodálatosabb helyére.
Csakhogy Kanada még csak a kezdet. A világ tele van vizekkel, amelyek egészen más okokból veszik el az ember lélegzetét. Némelyik tó extrém mélységével és tisztaságával büszkélkedik, másokat füstölgő vulkánok vagy ősi maja falvak öveznek. Sokat közülük még a saját szemünkkel nem láttunk, de az utazók egyetértenek abban, hogy megnézésük minden út egyik csúcspontja.
Ezért összeállítottam neked a világ 15 legszebb taváról egy listát – olyan helyektől, amelyeket a saját lábammal jártam be, egészen azokig, amelyekről eddig csak olvastam, és nem hagynak nyugodni. Megtalálod itt Észak-Amerika és Izland híres türkiz kincseit, ahová mindig szívesen visszatérünk, az európai gyöngyszemeket, az Andok legmagasabban fekvő tavait és a titokzatos szibériai Bajkált is.
Rövid válasz
A világ legszebb tavai közé tartoznak kétségtelenül a kanadai Moraine és Louise gleccsertavak, amelyek ragyogó türkiz vizükről híresek. A további abszolút ikonok közé sorolható a bolygó legmélyebb tava, a Bajkál, olyan európai smaragd gyöngyszemek, mint a Bledi-tó és a Plitvicei-tavak, vagy a legendás amerikai Crater Lake a világ legtisztább kék vizével.

Összefoglalás
- A bolygó legmélyebb tava: Az oroszországi Bajkál 1 642 méteres mélységet ér el, és a Föld összes felszíni édesvizének nagyjából egyötödét tárolja.
- A türkiz szín titka: A hegyi vizek ragyogó árnyalatukat a gleccserlisztnek köszönhetik, amely porrá őrölt kőzet, ami a vízben megtöri a napfényt.
- A legmagasabban fekvő hajózható tó: Az andoki Titicaca hihetetlen, 3 812 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, és a tükrében a tökéletesen tiszta ég tükröződik.
- Fürdőzési tilalom: Sok gyönyörű helyen, mint a horvátországi Plitvicei-tavak, egyáltalán nem szabad a vízbe menni, hogy ne sérüljön a törékeny természeti ökoszisztéma.
- Vulkanikus eredet: Az amerikai Crater Lake egy hatalmas vulkán beszakadásával keletkezett, és a mai napig nincs hozzáfolyása, aminek köszönhetően megőrzi extrém tisztaságát.
- Európai romantika: A szlovéniai Bledi-tó vagy az olasz Comói-tó a legkedveltebb európai úti célok közé tartozik, ahol a természeti szépség történelmi építészettel párosul.
A világ 15 legszebb tava
Kicsit a magam módján rendeztem sorba őket: a kanadai gleccser-kedvencektől, amelyek a legközelebb állnak a szívemhez, az európai klasszikusokon át egészen az Andok és Szibéria távoli csodáiig. Minden tónál megtudod, mitől különleges, miért éppen olyan a színe, és mikor érdemes útra kelni érte.
1. Moraine Lake (Kanada)

Ez a hely az abszolút kedvencem, és sokak számára egész Kanada legszebb tava. A lenyűgöző Tíz Csúcs Völgyében fekszik, és a köves Rockpile kilátóról nyíló látvány annyira híres, hogy egykor a kanadai húszdolláros hátoldalán is szerepelt. A banffi tartózkodásunk alatt viszonylag gyakran jártunk ide, és az a mélyen azúrkék szín minden alkalommal újra lenyűgözött.
Ezért a hihetetlen árnyalatért a napfény megtörése felel az apró kőzetüledéken, amelyet nyáron az olvadó gleccserek hoznak ide. A legnagyobb mélység mindössze 14 méter, de a víz olyan jéghideg, hogy a fürdésről rögtön elfelejtkezhetsz. A tó a teljes szépségét és legmagasabb vízszintjét csak június közepén éri el, amikor a gleccserek végre rendesen elolvadnak.
💡 Tipp: A személyautóknak a tóhoz vezető úton szigorúan tilos a behajtás, mert a parkoló korábban zsúfolásig megtelt. A megközelítés csak a Parks Canada hivatalos buszával lehetséges, amelyre jó előre foglalást kell tenned. Olvasd el részletes cikkünket a Moraine Lake-ről (Kanada).
2. Lake Louise (Kanada)

Rögtön a szomszédban találod a következő kanadai legendát, amely a Sziklás-hegység egyik legtöbbet fotózott helye. Az ikonikus látványt a türkiz vízfelszínnel és a háttérben a Victoria gleccserrel, valamint a parton álló hatalmas luxusszállodával valószínűleg mindenki ismeri. A színért itt az úgynevezett gleccserliszt felel, azaz a vízben szétszórt mikroszkopikus kőzetrészecskék.
A tó területe 0,8 négyzetkilométer körül mozog, és a legmélyebb pontján tekintélyes 70 métert mérhetsz. Még a tikkasztó nyárban is ritkán emelkedik a víz hőmérséklete öt Celsius-fok fölé, úgyhogy az úszás itt a gyors kihűlés veszélye miatt kifejezetten nem ajánlott. A legszebb színeit júliustól szeptemberig láthatod.
💡 Tipp: A part melletti parkoló már hajnalban reménytelenül tele van, és egész nap dugig marad. Sokkal nyugodtabb megoldás a felfogó parkolók és az ingajárat használata, amely stressz nélkül visz el a helyszínre. Bővebben a Lake Louise-ról (Kanada) szóló útmutatónkban.
3. Peyto Lake (Kanada)

Ha a híres magashegyi úton, az Icefields Parkway-en utazol, nem hagyhatod ki ezt a türkiz csodát, amely felülről nézve egy hatalmas farkasfejre emlékeztet. A tó a legendás hegyi vezetőről, Bill Peytóról kapta a nevét, és 1 860 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik a Bow Summit kilátónál. Lukášsal teljes nyugalmat éltünk itt át, amikor korán keltünk, és a többi turistánál előbb indultunk a kilátóhoz.
A víz egyenesen a Peyto Glacier gleccserből folyik ide, és hatalmas mennyiségű gleccserlisztet hoz magával, amely a felszínnek megadja azt a jellegzetes tejeskék árnyalatot. A látogatók többsége egyáltalán nem is ereszkedik le a vízhez, mert a legjobb látvány a kiépített kilátóteraszról nyílik, amelyhez rövid, aszfaltozott ösvény vezet a parkolóból.
💡 Tipp: Próbálj kora reggel, hét és kilenc óra között odaérni, mert délután a környező hegycsúcsok már beárnyékolják a felszínt, és a színek nem érvényesülnek annyira. Ha a fő kilátónál tömeg van, folytasd az utat a jelentéktelen ösvényen egy kicsit tovább, ahol szinte magadnak élvezheted a kilátást. Nézd meg a Icefields Parkway (Peyto Lake) cikkünket.
4. Jökulsárlón (Izland)

Amikor 2018-ban körbeutaztuk Izlandot, ez a gleccserlagúna számomra az egész út egyik abszolút csúcspontja volt. A felszínen fenségesen úsznak a hatalmas jégdarabok, amelyek a közeli gleccserről törnek le, és lassan a nyílt tenger felé sodródnak. A jégtáblák minden árnyalatban játszanak a tejfehértől a ragyogó kékig, amit a régi jég extrém összenyomódása okoz.
A lagúna csak a huszadik század harmincas éveiben keletkezett, és a gleccserek olvadása miatt folyamatosan növekszik, ma nagyjából 25 négyzetkilométeres területet foglal el. A maximális 284 méteres mélységével egész Izland legmélyebb tava, noha a felszíne pontosan a tenger szintjén fekszik. A víz itt részben sós, mert dagálykor betör ide az óceán.
💡 Tipp: Miután eleget gyönyörködtél a lagúnában, mindenképpen menj át az út túloldalán fekvő Gyémánt-partra, ahol a hullámok áttetsző jégdarabokat mosnak a fekete vulkanikus homokra. Ha közelről szeretnéd látni a jégtáblákat, ajánlom a kishajós túra időben történő lefoglalását. További tippek a Jökulsárlón és Izland gleccserei cikkben.
5. Plitvicei-tavak (Horvátország)

Ez a horvát nemzeti park az ország egyik legrégebbike, és 1979 óta joggal büszkélkedhet UNESCO-listás besorolással. Az egész világról ide látogatnak az utazók, hogy megcsodálják a gyönyörű vízesésekkel összekötött tizenhat tó kaszkádját, amelyet buja zöld övez. A víznek hihetetlenül telített smaragd-kékeszöld színe van, amely a nap folyamán folyamatosan változik a beeső napfény szöge és az évszak szerint.
Az egész csoda mögött egy bonyolult természeti folyamat áll, amelynek során a mésszel telített vízből porózus mésztufa csapódik ki a mohára és algákra. Ezek a mésztufagátak folyamatosan növekednek évi körülbelül egy centiméteres sebességgel, és egyre újabb kaszkádokat képeznek. A legmélyebb tó, a Kozjak 47 méter mélységet ér el, és kirándulóhajóval be is járhatod.
💡 Tipp: 2006 óta az egész parkban szigorú fürdőzési tilalom van érvényben, hogy megvédjék ezt az extrém törékeny ökoszisztémát a pusztulástól. Nyáron itt valóban fej-fej mellett vannak az emberek, úgyhogy érdemesebb inkább tavasszal vagy ősszel útra kelni, és a jegyeket előre online megvenni. A részleteket a Plitvicei-tavak, Horvátország útmutatóba írtuk össze.
6. Bledi-tó (Szlovénia)

Ha a tökéletes európai romantikát keresed, ez a szlovéniai alpesi tó valószínűleg pont az, amire szükséged van. A nyugodt vízfelszín közepén magasodik Szlovénia egyetlen természetes szigete, amelyen a festői Nagyboldogasszony-templom áll. A víz fölé magasodó meredek sziklán ráadásul az ősi Bledi vár őrködik az egész völgy felett, amely a legjobb panorámás kilátást kínálja.
A türkizeszöld szín a gleccsereredet, az alpesi víz hihetetlen tisztasága és a természetes termálforrások alulról jövő melegítésének kombinációjából adódik. Ezeknek a forrásoknak köszönhetően a víz nyáron rendszeresen 22–26 Celsius-fokra melegszik, úgyhogy ez az egyik kevés alpesi tó, ahol teljesen probléma- és gondmentesen fürödhetsz.
💡 Tipp: A helyi hagyomány szerint érdemes bérelni egy hagyományos fa csónakot, az úgynevezett pletnát, és elvitetni magad a szigetre. Amikor visszatérsz a partra, semmiképp ne hagyd ki a híres kremna rezina megkóstolását, ami a hagyományos helyi krémes szelet, amely egyszerűen elválaszthatatlanul hozzátartozik a Bled-i látogatáshoz.
7. Hallstätti-tó (Ausztria)

Ennek a festői osztrák falucskának a fotóját, amely a meredek hegyoldalak és a sötét tófelszín közé préselődik, biztosan láttad már valahol. Az egész Salzkammergut régió a sóbányászat évezredes hagyományának köszönhetően felkerült az UNESCO-listára, és maga a tó tekintélyes 125 méteres mélységet ér el. A víz itt smaragdzöld árnyalatát az olvadó hóból származó hideg víznek és a mészkő alapkőzet ásványi részecskéinek köszönheti.
Ennek a csodálatos helynek a problémája sajnos a turisták óriási túlterheltsége, amikor a alig ezer lakosú faluba szezonban akár napi tízezernél is több látogató özönlik. A fürdés a nyilvános strandokon ugyan ingyenes és teljesen legális, de számíts rá, hogy a víz nyáron csak ritkán lépi túl a felüdítő 22 Celsius-fokot.
💡 Tipp: Egy átlagos napi kiránduló itt csak néhány órát tölt, és a tömegekkel együtt végigmegy a fő utcán. Ha át akarod élni ennek a mágikus helynek a valódi hangulatát, érkezz kora reggel, vagy maradj éjszakára, amikor a legtöbb turistabusz végre elhajt.
8. Comói-tó (Olaszország)

Ez az ikonikus, fordított Y alakú olasz tó már az ókori Róma óta csábítja a felsőbb köröket és a művészeket. A partokat luxus történelmi villák szegélyezik, amelyeket precízen nyírt kertek öveznek, a déli ágak elágazásában pedig talán az egész régió leghíresebb üdülőhelye, Bellagio fekszik. A víz színe a kékeszöldtől a türkizig terjed a jégkorszak utolsó szakaszából származó gleccsereredetének köszönhetően.
A több mint 410 méteres maximális mélységével egész Európa egyik legmélyebb tava, annak ellenére, hogy alig negyven kilométerre északra fekszik Milánótól. A fürdés itt nyáron nagyon népszerű, mert a felszín kellemes 26 fokra képes felmelegedni, úgyhogy itt gyönyörűen kombinálhatod a fürdést a történelmi villák körüli sétákkal.
💡 Tipp: Bellagiót és a szomszédos Varennát a nyári napokon szó szerint ellepik a milánói egynapos kirándulók. A tapasztalt utazók azt ajánlják, hogy kerüld a főszezont, és inkább ősszel érkezz, vagy szállj meg közvetlenül a víz mellett, és az esti órákban fedezd fel a keskeny utcácskákat.
9. Königssee (Németország)

A bajorországi Berchtesgadeni Nemzeti Parkban felfedezhetsz egy olyan vizet, amely a formájával inkább egy zord norvég fjordra emlékeztet, mint egy klasszikus alpesi tóra. A Königssee Németország egyik legtisztább tavának státuszával büszkélkedhet, ami többek között annak köszönhető, hogy ide semmilyen szennyezett folyó nem torkollik. Az éles smaragd szín a világos mészkő fenéken fekvő mély víznek köszönhetően érvényesül.
Érdekesség, hogy már 1909 óta kizárólag elektromos meghajtású hajók, evezős csónakok és vízibiciklik forgalma engedélyezett itt, hogy ne sérüljön a víz minősége. A híres, vörös kupolás Szent Bertalan-templomhoz vezető hajóút során a hajó kapitánya szárnykürtön játszik, amelynek hangja a meredek sziklafalakról hihetetlenül erős visszhanggal verődik vissza.
💡 Tipp: Bár a fürdés technikailag lehetséges és engedélyezett, számíts rá, hogy a víz a hegyi olvadékból származik, és valóban jéghideg. Hétvégenként a kikötőnél hatalmas sorok alakulnak ki a jegyekért, ezért kelj korán, és tervezd a hajóutat rögtön az első reggeli járatra.
10. Skadar-tó (Montenegró / Albánia)

Montenegró és Albánia határán terül el a Balkán-félsziget legnagyobb édesvízi felülete, amely hihetetlen természeti gazdagságot rejt. Tipikus karsztos tó, amelynek felszínét a nyári hónapokban végtelen tündérrózsaszőnyegek borítják és sulyom. A környező zöld és a nyugodt hangulat balzsamként hat a lélekre, messze a tengerparti nyüzsgő üdülőhelyektől.
A madarászok állítólag az egész világról idejárnak a ritka bodros gödény miatt, úgyhogy ez valószínűleg Európa egyik legjelentősebb madárrezervátuma. A mélység itt többnyire nagyon kicsi, de rejtőznek itt úgynevezett „szemek”, azaz víz alatti források is, ahol a fenék hirtelen több tíz méter mélyre zuhan.
💡 Tipp: A legjobb módja a rejtett zugok és a nádrengeteg felfedezésének, ha bérelsz egy hagyományos fa csónakot helyi vezetővel együtt. Ha vonz ez a balkáni gyöngyszem, olvasd el a Skadar-tó, Montenegró cikkünket.
11. Bajkál (Oroszország)

Ez a délkelet-szibériai természeti csoda egyszerre több nehezen hihető világrekordot tart. A maximálisan mért 1 642 méteres mélységével toronymagasan a világ legmélyebb tava, ráadásul a becsült, mintegy 25 millió éves korával a legidősebb is. Egy hatalmas tektonikus repedést képvisel a földkéregben, amely folyamatosan, lassan tágul.
A víz itt szinte desztilláltan tiszta a környező kristályos kőzeteknek és a mikroszkopikus rákoknak köszönhetően, amelyek folyamatosan szűrik. Ennek a tökéletes ökoszisztémának köszönhetően a Bajkál bolygónk összes felszíni, be nem fagyott édesvizének nagyjából húsz százalékát tárolja. A zafírkék felszín olyan áttetsző, hogy télen a jégen keresztül több tíz méter mélyre láthatsz.
12. Titicaca (Peru / Bolívia)

Magasan a dél-amerikai Andokban fekszik az inka mitológia bölcsője, amely első pillantásra lenyűgöz sötétkék és tiszta színével. A 3 812 méteres tengerszint feletti magasságban található a világ legmagasabban fekvő, kereskedelmileg hajózható tava, amelynek nyugodt felszíne hatalmas tükörként működik a tiszta magashegyi ég számára. Területe meghaladja a nyolcezer négyzetkilométert, és természetes határt képez Peru és Bolívia között.
A fő látványosság itt a totora nádból készült úszó Uros-szigetek, amelyeken a mai napig élnek a bennszülött lakosok. Bár a víz csábítónak tűnik, hőmérséklete egész évben tíz és tizennégy Celsius-fok között marad, úgyhogy a fürdés határozottan nem ajánlott.
💡 Tipp: Az utazók gyakran figyelmeztetnek, hogy az Uros-szigetek kissé mesterségesnek és túlzottan turisztikusnak hathatnak. Sokkal autentikusabb élményt kapsz, ha közvetlenül egy helyi családnál szervezel szállást a távolabbi Amantani szigeten, és nem feledkezel meg a magas tengerszint feletti magasság miatti alapos akklimatizációról.
13. Crater Lake (USA)

Mélyen az oregoni nemzeti parkban rejtőzik egy természeti jelenség, amely alig nyolcezer évvel ezelőtt keletkezett a Mount Mazama vulkán gigantikus beszakadásával. Az így létrejött kalderába semmilyen folyó vagy patak nem torkollik, úgyhogy a víz nem tart meg semmilyen üledéket, és extrém tisztaságot ér el. Éppen a szennyeződések ilyen tökéletes hiánya miatt van a felszínnek az a legintenzívebb mélykék színe, amit csak el tudsz képzelni.
A maximális 594 méteres mélységével az egész Egyesült Államok legmélyebb tava, és a világ egyik legmélyebbje. A hely fotogenikusságát a kicsi vulkanikus kúp, a Wizard Island emeli ki, amely a titokzatosan kék vízből emelkedik ki a part közelében. Az év nagy részében hatalmas mennyiségű hó fekszik itt, ezért a körutat általában csak a rövid nyár alatt nyitják meg.
💡 Tipp: Fontos figyelmeztetés a jövőbeni utakhoz — az egyetlen legális ösvény a vízhez, a Cleetwood Cove Trail 2026 és 2028 között teljesen zárva marad a felújítás miatt. Így egyáltalán nem juthatsz le a vízhez, és a kirándulóhajók sem közlekednek, de a kalderaperem felső részéről nyíló kilátópontok továbbra is elérhetők maradnak.
14. Lovatnet (Norvégia)

Ez a zord norvég tó, amely egy völgy végén rejtőzik a Loen falucska közelében, teljesen smaragdzöld gleccserlátványt kínál. A ragyogó türkiz szín ismét az őrölt gleccserlisztből származik, amelyet a völgy végén lévő olvadó Kjenndalsbreen gleccser hoz ide. A víz mindössze 52 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, de hatalmas meredek sziklák szorítják közre, amelyek drámai megjelenést kölcsönöznek a helynek.
Ennek a helynek a szépségéhez sajnos hihetetlenül sötét és szomorú történelem is társul. A környező hegyoldalakról 1905-ben és 1936-ban hatalmas sziklalavinák szakadtak le, amelyek a vízbe csapódás után akár hihetetlen, 74 méter magas megaszökőárt hoztak létre, és több mint száz áldozatot követeltek. Az egész terület a második tragédia után hosszú időre elnéptelenedett.
💡 Tipp: Ha nem zavar az egyenesen az olvadó gleccserből származó valóban jéghideg víz, fürödhetsz vagy kajakozhatsz is itt. A partok menti norvég utak azonban nagyon keskenyek, és a nyári szezonban ajánlott az esetleges kempingeket jó előre lefoglalni.
15. Atitlán-tó (Guatemala)

Listánk utolsó megállója Közép-Amerikába, egyenesen a guatemalai felföld szívébe visz. Aldous Huxley író egykor úgy írta le ezt a helyet, mint az olasz Comót, amelyhez valaki hozzáadott még néhány hatalmas vulkánt. A tó egy óriási kalderában fekszik, amelyet szorosan öleli körül három fenséges vulkán: a San Pedro, a Tolimán és az Atitlán.
A maximális 340 méteres mélységével elsőségét tartja mint Közép-Amerika legmélyebb tava, mélykék és türkiz színe pedig az egész világról vonzza az utazókat. A partokat hagyományos maja falvak szegélyezik, amelyeknek az utazók szerint teljesen más a hangulatuk — a pörgős party-élettől a vegán kávézókkal és jógastúdiókkal teli csendes menedékekig.
💡 Tipp: A falvak közti közlekedés szinte kizárólag kis motorcsónakokkal zajlik. Vigyázz a Xocomil nevű délutáni széllel, amely a helyi legendák szerint rendszeresen feltámad, és a nyugodt vízfelszínt meglehetősen veszélyes és háborgó hullámveréssé képes változtatni.
Összehasonlítás áttekinthető táblázatban
| Tó neve | Ország | Mitől különleges | Legjobb időszak |
|---|---|---|---|
| Moraine Lake | Kanada | Az ún. Twenty Dollar View és a 10 csúcs völgye | Június–szeptember |
| Lake Louise | Kanada | Türkiz víz és a Fairmont szálloda a parton | Június–szeptember |
| Peyto Lake | Kanada | Farkasfej alak és telített tejeskék türkiz | Június–szeptember |
| Jökulsárlón | Izland | Úszó jégtáblák és a Gyémánt-part | Május–október |
| Plitvicei-tavak | Horvátország | 16 tó kaszkádja mésztufagátakkal | Tavasz és ősz |
| Bledi-tó | Szlovénia | Természetes sziget templommal és termálfűtés | Május–szeptember |
| Hallstätti-tó | Ausztria | Ikonikus történelmi UNESCO-falu a parton | Főszezonon kívül |
| Comói-tó | Olaszország | Luxusvillák és óriási, 410 m feletti mélység | Április–október |
| Königssee | Németország | Elektromos hajók és a híres kürtös visszhang | Május–szeptember |
| Skadar-tó | Montenegró | A Balkán legnagyobbja, tele tündérrózsával és madarakkal | Tavasz és nyár |
| Bajkál | Oroszország | A világ legmélyebbje (1 642 m) és legidősebbje | Február–március (jég) / nyár |
| Titicaca | Peru / Bolívia | A legmagasabban fekvő, kereskedelmileg hajózható tó | Május–október |
| Crater Lake | USA | USA legmélyebbje, hozzáfolyás nélkül, extrém tisztasággal | Július–szeptember |
| Lovatnet | Norvégia | Smaragd gleccsereredet és szökőár-történelem | Június–szeptember |
| Atitlán-tó | Guatemala | Három vulkán a parton és 340 m mélység | November–április |
Érdekességek és rekordok
Amikor a cikk kutatómunkáját végeztük, rengeteg lenyűgöző számadatba és rekordba botlottunk, amelyeket nem tarthatunk meg magunknak. Bolygónk vizei több tízmillió éves titkokat rejtenek, és fizikai tulajdonságaik gyakran szembemennek a józan ésszel.
Honnan ered a türkiz szín?
Sokan azt hiszik, hogy a hegyekben a ragyogó kék víz egyszerűen csak tiszta, de az igazság máshol rejlik. A gleccser lassú mozgása során szó szerint mikroszkopikus porrá, úgynevezett gleccserliszté őrli az alapkőzetet. Ezek az apró részecskék lebegve maradnak a jéghideg vízben, ahol elnyelik a vörös fényt, ellenben minden irányba szórják a kék és zöld hullámhosszakat. Az eredmény az a híres átlátszatlan türkiz, amelyet Kanadából vagy Új-Zélandról ismerünk.
Hogyan keletkeznek valójában a tavak
A természetnek több módja is van egy hatalmas víztározó létrehozására. A gleccsertavak úgy keletkeznek, hogy a jég óriási tömege medencét váj a földbe, vagy kőtörmelék-gátat (morénát) halmoz maga elé, amely az olvadás után egyszerűen megtartja a vizet. A kráter- és vulkáni tavak (mint az amerikai Crater Lake) a régi vulkánkitörések utáni óriási beszakadásokban töltődnek fel vízzel. A legmélyebb vizeket, mint amilyen a Bajkál, tektonikusnak nevezzük, mert a földkéreg mély repedéseiben keletkeznek.
Földrajzi szélsőségek
Ha az abszolút legnagyobb édesvízi felületet keresnéd terület szerint, az amerikai Felső-tóhoz (Lake Superior) kellene tartanod, amely több mint 80 ezer négyzetkilométert foglal el. Az oroszországi Bajkálnak ugyan nincs ekkora területe, de hihetetlen mélységének köszönhetően abszolút a legnagyobb ivóvíz-mennyiséget tárolja. Az áttetszőség elsőségét pedig az új-zélandi Blue Lake (Rotomairewhenua) tartja, ahol a tudósok hihetetlen 70–80 méteres átláthatóságot mértek.
Hová tovább
Annyira megfogtak ezek a vizek, hogy már a következő utadat tervezed? Ha vonz a zord északi természet fenséges fjordokkal és hegyekkel, mindenképp nézd meg a tippjeinket, hogy mit érdemes megnézni a Lofoten-szigeteken Norvégiában, vagy fedezd fel az Alaszkai roadtrip cikkünket, ahol hasonló tejeskék öblökbe szinte minden lépésnél belebotlasz.
A termálforrásokkal és gleccserlagúnákkal teli vulkanikus táj kedvelői pedig értékelni fogják terjedelmes Izland: teljes útikalauz cikkünket. És ha a kanadai hegyekből származó türkiz víz téged is szíven ütött, összeállítottuk neked a Kanada 10 legszebb helye listát is, ahol rengeteg további inspirációt találsz.
Gyakran ismételt kérdések
Mielőtt bepakolnád a fényképezőgéped, itt vannak a válaszok arra, ami a világ legszebb tavai kapcsán a legtöbb embert érdekli.
Melyik a világ legmélyebb tava?
A abszolút rekorder az oroszországi Bajkál-tó, amely Szibériában található. Maximális mért mélysége 1 642 méter, ami messze a világ legmélyebb vízfelületévé teszi. Hatalmas mennyiségű édesvizet tárol, és fenekét egy mély tektonikus hasadék alkotja.
Melyik a legnagyobb tó?
Attól függ, hogyan mérjük a méretet. A teljes vízfelület alapján a brakkvizű Kaszpi-tenger nyeri. Ha édesvizű tavakról beszélünk, a legnagyobb kiterjedésű a Felső-tó (Lake Superior) az USA és Kanada határán. A visszatartott víz mennyisége alapján viszont a szibériai Bajkál-tó a győztes.
Melyik a legmagasabban fekvő tó?
A világ legmagasabban fekvő kereskedelmi hajózásra alkalmas tavának a dél-amerikai Titicaca-tó számít, 3 812 méter magasságban. A legmagasabban fekvő vízfelület azonban egy apró krátertó az Andokban található Ojos del Salado vulkánon, amely körülbelül 6 390 méter magasságban helyezkedik el a tengerszint felett.
Miért türkiz vagy kék néhány tó?
Ez a jelenség az úgynevezett gleccserpornak köszönhető. Rendkívül finom, szétőrölt kőzetdarabokról van szó, amelyeket az olvadó gleccser hoz magával a vízbe. Ezek a részecskék a vízben maradnak, és úgy törik meg a napfényt, hogy élénk kék és zöld árnyalatokat vernek vissza a szemünkbe.
Lehet-e fürödni a gleccser tavakban?
Teoretikusan lehetséges, de rendkívül veszélyes. A víz hőmérséklete mindössze 4-10 Celsius-fok körül mozog, ami még tapasztalt úszóknál is gyorsan úgynevezett hidegsokkot vált ki. Ráadásul a hideg vízben rendkívül gyorsan csökken az erő, és súlyos kihűlés fenyeget.
Melyik a legtisztább tó?
A tisztaság elsőségét a Blue Lake (Rotomairewhenua) tartja Új-Zélandon. A tudósok itt extrém láthatóságot mértek, amely eléri a 70-80 métert. A fürdés itt azonban szigorúan tilos, mivel ez a hely szent a helyi maori lakosság számára.
Hogyan is keletkezik egy gleccser-tó?
A gleccser a hegyekből való leereszkedése során a hatalmas jégtömeggel mély medencét váj az altalajba. Néha kőből és földből álló gátat is felhalmoz maga előtt, az úgynevezett morénát. Amikor aztán a jég elolvad, ez a mélyedés vízzel telik meg, és a moréna természetes vízzáró gátként működik.
Melyik a világ legnagyobb vulkanikus tava?
Ezt a címet az indonéz Toba-tó viseli. Egy gigantikus szupervulkán kalderájáról van szó, amely egy hatalmas kitörés után keletkezett körülbelül 74 ezer évvel ezelőtt. A tó hossza eléri a 100 kilométert, maximális mélysége pedig körülbelül 505 méter.
