Az égbe törő hatalmas márványoszlopok, a végtelen sivatag közepén magasodó fenséges piramisok vagy az ókori kikötőket őrző kolosszális szobrok. Az emberi vágy, hogy valami olyat alkossunk, ami túlszárnyalja a hétköznapi képzeletet, egészen lenyűgöző, és évezredek óta ámulatba ejt bennünket.
Már az ókori görögök is gondosan összeírták a legcsodálatosabb emberi alkotások listáját, amelyeket minden művelt utazónak legalább egyszer az életében látnia kellene. És bár mára az eredeti ókori világcsodákból lényegében már csak egyetlenegy maradt, az emberiség néhány éve megválasztotta a hét új csodát, amelyekhez az utazók a mai napig áhítattal zarándokolnak el.
Összefoglalás
Valójában hány világcsoda van, és mit is jelent pontosan ez a fogalom? Történelmileg két fő lista létezik, mindegyik hét monumentális építményt sorol fel. Az eredeti hét ókori világcsodából napjainkig egyedül az egyiptomi Nagy Piramis maradt fenn. 2007-ben aztán hatalmas, globális szavazás zajlott le, amelyből megszületett a világ hét új csodája, amelyek közé tartozik például az olasz Colosseum vagy az inka Machu Picchu.
Röviden
- Az egyetlen fennmaradt ókori csoda: a gízai Nagy Piramis egyedüliként vészelte át az évszázadokat, és a mai napig eláll tőle a látogatók lélegzete.
- A világ 7 új csodája: a kínai Nagy Fal, Petra sziklavárosa, a Megváltó Krisztus szobra, Machu Picchu erődje, a Chichén Itzá piramisa, a Colosseum és a Tádzs Mahal.
- Tiszteletbeli tag Egyiptomban: a gízai piramisok végül egyáltalán nem vettek részt az újkori szavazáson, mert egyetlen fennmaradt ókori csodaként különleges, tiszteletbeli státuszt kaptak.
- A Függőkertek rejtélye: Szemiramisz függőkertjei az egyetlen ókori csoda, amelynek valós létezését a történészek a mai napig kétségbe vonják, mivel hiányoznak a régészeti bizonyítékok.
- Az új választás nem hivatalos: a 2007-es szavazást egy magánalapítvány szervezte, és az UNESCO elhatárolódott tőle, ennek ellenére ez az új lista világszerte elterjedt.
- 💡 Tipp utazóknak: a legforgalmasabb újkori csodákhoz mindig érdemes akár több hónappal előre lefoglalni a jegyeket.
Az ókori világ 7 csodája
Merüljünk el együtt a régmúltban, és fedezzük fel az eredeti ókori csodák listáját, amely valaha egyfajta ókori útikalauzként szolgált. Ezeknek a hihetetlen építészeti remekeknek a nagy részét az idő, a pusztító földrengések vagy a tűzvészek könyörtelenül elragadták, de legendáik ma is élnek, és szüntelenül inspirálják az építészeket szerte a világon.
1. A gízai Nagy Piramis (Egyiptom)
Ez a lenyűgöző építészeti csoda a mai Kairó szélén áll, és igazi ritkaság, hiszen a hét ókori csoda közül egyedüliként maradt fenn napjainkig. A piramist Hufu fáraó (más néven Kheopsz) építtette nagyjából i. e. 2560 körül, és felépítése hihetetlen húsz évig tartott.
Eredetileg csaknem 147 méter magasra emelkedett, és több mint háromezer éven át büszkén viselte a világ legmagasabb építménye címet. Becslések szerint több mint kétmillió súlyos kőtömbből áll, és korábban sima, ragyogó mészkővel volt borítva, amelyet azonban a középkorban lebontottak a közeli város építkezéseihez.
Ma a piramis érthető módon valamivel alacsonyabb, és azzal a jellegzetes lépcsőzetes felülettel rendelkezik, amelyet mindannyian ismerünk a fotókról. Ennek ellenére a bolygó egyik leglátogatottabb műemléke, és tökéletes szimmetriáját látva nem egy látogatónak eláll a lélegzete.
2. Szemiramisz függőkertjei (Babilon)
A buja növényzettel és egzotikus fákkal teli, lélegzetelállító lépcsős teraszok története az egyik legromantikusabb az összes közül, de van egy komoly bökkenő. Ez az egyetlen ókori csoda, amelynek valós létezése erősen kétséges, és a mai napig sok régésznek nem hagy nyugtot.
Az ókori görög legendák szerint ezt a paradicsomi zugot II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király építtette feleségének, aki hazája zöldellő hegyei után vágyakozott. Más mondák a kerteket a félig mitikus Szemiramisz királynőnek tulajdonítják, ám az ókori Babilon területén, a mai Irakban, egyáltalán nem találtak nyomát öntözőrendszereknek.
A fő történelmi elméletek ezért arra hajlanak, hogy vagy csupán irodalmi mítoszról volt szó, vagy ezek a kertek egészen máshol álltak. Egy elismert brit történész azzal az állítással állt elő, hogy a gyönyörű kertek valójában az asszír Ninive városában helyezkedtek el.
3. Zeusz szobra Olümpiában (Görögország)
A görögországi Olümpia híres szentélyében valami egészen rendkívüli állt. A hatalmas Zeusz-templom belsejében egy gazdagon díszített trónon ült Zeusz isten kolosszális szobra, amelyet nagyjából i. e. 435 körül alkotott meg a zseniális szobrász, Pheidiász.
A szobor több mint tizenkét méter magas volt, és hihetetlenül költséges technikával készült. Alkotói egy fából készült vázra tiszta aranylemezeket és finoman faragott elefántcsont lapokat erősítettek, így a mennydörgés istene szó szerint beragyogta az egész templombelsőt.
E nagyszabású alkotás pusztulását számos bizonytalanság övezi. Egyes források szerint a szobor az ötödik század elején magával a templommal együtt égett le, más források szerint Konstantinápolyba szállították, ahol végül egy pusztító palotatűz emésztette el. Ma Olümpiában már csak a szent régészeti lelőhelyet és Pheidiász műhelyének maradványait tekinthetjük meg.
4. Artemisz temploma Epheszoszban (Törökország)
A mai Nyugat-Törökország területén állt egy templom, amely hatalmas kiterjedésével és pompájával könnyedén zsebre vágta még a híres athéni Parthenónt is. Ezt a kiterjedt, márványból épült, Artemisz vadászistennőnek szentelt szentélyt többek között a mesésen gazdag lüd király, Kroiszosz finanszírozta.
A templomot több mint százhúsz fenséges, tizennyolc méter magas oszlop díszítette, belsejében pedig mesteri műalkotások rejtőztek. Sorsa azonban egy nagyon szomorú eseményhez kapcsolódik. I. e. 356-ban szándékosan felgyújtotta egy Hérosztratosz nevű férfi, aki ezzel az őrült tettel akart halhatatlan hírnevet szerezni.
Egyébként azóta használjuk a „hérosztratoszi hírnév” kifejezést azokra az emberekre, akik valamilyen szörnyű tettel válnak híressé. Ezt követően a templomot ugyan nagyszabásúan újjáépítették, de a negyedik században végleg elpusztult. Epheszosz eredeti helyén ma már csak egyetlen újra felállított oszlop áll, amely szomorúan emlékeztet a letűnt dicsőségre.
5. A halikarnasszoszi mauzóleum (Törökország)
A „mauzóleum” fogalmát ma mindenki egy nagy és díszes síremlék megnevezéseként ismeri, de kevesen sejtik, hogy ez a szó éppen a világ ötödik csodájának köszönhetően született. Artemiszia építtette ugyanis férje és egyben testvére, a perzsa uralkodó, Mauszólosz számára, Halikarnasszosz városában, amely a ma népszerű üdülőhely, Bodrum.
Az építmény i. e. 350 körül készült el, és tekintélyes negyvenöt méter magasra emelkedett. Homlokzatát gazdagon díszítette több száz gyönyörű szobor, amelyeken a kor legjobb görög szobrászai dolgoztak, a legtetején pedig egy hatalmas, négy ló vontatta kocsit ábrázoló márvány szoborcsoport díszelgett.
A síremlék csaknem ezerhatszáz éven át sikeresen dacolt az idővel, mígnem sajnos egy sor erős földrengés lerombolta. A törökországi helyszínen ma már csak az alapokat találod, de néhány értékes szobrot és domborművet a londoni British Museum látogatásakor tekinthetsz meg.
6. A rhodoszi kolosszus (Görögország)
A görög Rhodosz sziget lakói egykor sikeresen visszaverték egy súlyos katonai ostromot, és hálából úgy döntöttek, hogy hatalmas bronzszobrot állítanak Héliosz napistennek. A lindoszi Kharész szobrász alkotása hihetetlen harminchárom méter magas volt, és így az egész ókor legmagasabb szobrává vált.
Sokan a mai napig azt hiszik, hogy ez a hatalmas alak szélesen szétvetett lábakkal állt közvetlenül a kikötő bejárata felett, és a hajóknak a lábai között kellett elhaladniuk. Ez azonban egy nagyon népszerű történelmi mítosz, mert egy ilyen szerkezet statikailag teljességgel lehetetlen lett volna, és a korabeli források sem támasztják alá. A szobor minden valószínűség szerint egy szilárd talapzaton állt valahol a kikötő közvetlen közelében.
Óriási kár, hogy ez a mestermű mindössze ötvennégy évig díszítette a szigetet. Nagyjából i. e. 226-ban pusztító földrengés söpört végig a szigeten, a szobor eltört a térdénél, és a hatalmas bronzdarabok további nyolcszáz évig hevertek a földön, mígnem a kor hódítói végleg elszállították őket.
7. A Pharosz-szigeti világítótorony (Egyiptom)
Képzelj el egy hatalmas tornyot, amely több mint száz méter magasra tornyosul, tetején pedig fényes tűz lobog. A tűz fényét ráadásul egy óriási tükör erősíti fel, így az biztonságosan látható több tíz kilométerre a nyílt tengeren. Pontosan így működött minden idők leghíresebb világítótornya az egyiptomi Alexandria közelében.
A Ptolemaiosz-dinasztia egyik uralkodója építtette az i. e. harmadik században egy Pharosz nevű kis szigeten. Egyébként éppen ebből a névből származik a világítótorony szava sok világnyelvben. Az akkori ember egyik legmagasabb alkotása és korának mérnöki csodája volt.
Számos más ókori emlékhez hasonlóan neki is a pusztító földrengések váltak végzetévé, amelyek a középkorban romba döntötték. Ma a helyén a hatalmas Qáitbáj erőd áll, de a régészek és búvárok a mai napig találnak a közeli öbölben hatalmas kőtömböket, amelyek évszázadokkal ezelőtt zuhantak a tenger fenekére.
A világ 7 új csodája
Mivel az idő vasfoga az ókori emlékeket bizony nem igazán kímélte, 2007-ben hatalmas, világméretű szavazás zajlott le, amely meghatározta a világ új csodáit. Ezek a lenyűgöző építmények a legkülönbözőbb kontinenseken szóródnak szét, és ami a legjobb bennük: mindegyikhez gond nélkül megtervezhetsz egy utazást, és a saját bőrödön tapasztalhatod meg a varázsukat. Az egyiptomi gízai piramisok ráadásul különleges tiszteletbeli tag státuszt kaptak, hogy egyetlen fennmaradt ókori csodaként ne kelljen versenyezniük a fiatalabb építmények szavazataiért.
1. A kínai Nagy Fal (Kína)
Ez a lenyűgöző védelmi rendszer Kína északi részén kanyarog keresztül, teljes hossza pedig eléri a nehezen hihető huszonegyezer kilométert. A legrégebbi szakaszok ugyan már jóval időszámításunk előtt keletkeztek, de a legismertebb és legjobban fennmaradt, hatalmas őrtornyokkal ellátott részeket a híres Ming-dinasztia építette.
Bár gyakran terjed az a népszerű legenda, hogy a fal szabad szemmel is szépen látható az űrből, ez valójában egy sokszor megcáfolt mítosz. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy az emberi kéz által valaha alkotott egyik legimpozánsabb építményről van szó.
Az utazás tervezésekor leggyakrabban a Peking közeli szakaszokra látogatnak. Ha el akarod kerülni a legnagyobb tömeget, inkább a Mutianyu szakaszra indulj, ahová kényelmesen eljutsz libegővel, a lefelé vezető utat pedig akár egy szórakoztató bobpályázással is feldobhatod.
2. Petra (Jordánia)
A jordániai sivatag mélyén egy igazi kincs rejtőzik, amelyet több mint kétezer évvel ezelőtt a rózsaszínes homokkő sziklába vájtak az ügyes nabateusok. Egykor egy hihetetlenül gazdag karavánútvonal-kereszteződés volt, de ma az utazók a világ minden tájáról főleg a tökéletes sziklaépítészet csodálatáért érkeznek ide.
Amikor átsétálsz a keskeny, drámai Sík szoroson, és a végén hirtelen feltárul előtted az úgynevezett Kincstár harminckilenc méter magas homlokzata, az egy olyan pillanat, amelyet egyszerűen nem lehet elfelejteni. Az építmény eredeti neve ugyan csak egy későbbi legenda, és valószínűleg egy királyi síremlék volt, de ez mit sem von le a szépségéből.
💡 Tipp: ha Jordániába készülsz, mindenképpen megéri előre beszerezni a kedvező Jordan Passt. Ez ugyanis egyből tartalmazza mind a meglehetősen drága vízumot, mind a magába Petrába szóló belépőt.
3. A Megváltó Krisztus szobra (Brazília)
A pezsgő brazil nagyváros, Rio de Janeiro felett a Corcovado-hegy tetejéről egy hatalmas Jézus Krisztus-szobor őrködik szélesen kitárt karokkal. 1931-ben avatták fel ünnepélyesen, így ez az újkori csodák teljes listájának egyértelműen legfiatalabb képviselője.
Az egész alkotás a hatalmas talapzattal együtt harmincnyolc méter magas, és hihetetlen hatszázharmincöt tonnát nyom. Érdekesség, hogy kitett helyzetéből adódóan a szobrot nagyon gyakran csapja belé a villám, és a tapasztalt restaurátoroknak az erős viharok után rendszeresen javítaniuk kell.
Magához az emlékműhöz a látogatók leggyakrabban egy bájos fogaskerekű vasúttal indulnak, amely lassan kúszik fel a meredek dombon, egyenesen a gyönyörű Tijuca nemzeti parkon át. A felső kilátóteraszról az egész forró Rióra és a közeli strandokra nyíló kilátás egészen fenomenális.
4. Machu Picchu (Peru)
Magasan a fenséges perui Andokban rejtőzik egy varázslatos inka fellegvár, amelyet a tizenötödik században a hatalmas uralkodó, Pachacútec építtetett. Mivel egy igazán nehezen megközelíthető hegygerincen fekszik, egykor elkerülte a pusztító spanyol hódítást, és évszázadokon át tökéletesen érintetlen maradt.
A nyugati világnak fogalma sem volt erről a helyről egészen 1911-ig, amikor Hiram Bingham amerikai kutató a nyilvánosság számára újra felfedezte. Ma a precízen összeillesztett kőteraszok és templomok közötti séta az egyik legnagyobb utazói álom az összes közül.
Ha ki szeretnéd pipálni ezt az egyedülálló élményt a bakancslistádról, mindent nagyon gondosan meg kell terveznod. A jegyeket ugyanis kizárólag a hivatalos kormányzati weboldalakon árusítják, és a főszezonban gyakran már több hónappal előre elkelnek.
5. Chichén Itzá (Mexikó)
A kiaszott mexikói Yucatán-félszigeten az ókori maják egész sor lenyűgöző várost hagytak maguk után, de ez a régészeti lelőhely kétségtelenül a leghíresebb valamennyi közül. Az egész kiterjedt terület legnagyobb dominánsa az El Castillo lépcsős piramis, amely hatalmas csillagászati szimbolikát rejt magában.
Ha ugyanis összeadod a piramis négy oldalán lévő összes lépcsőt, és hozzáadod a legfelsőt, pontosan a háromszázhatvanöt számhoz jutsz, ami megfelel a napév napjai számának. Biztonsági okokból és a műemlék védelme érdekében a piramisra 2006 óta már nem szabad felmászni.
A legtöbb látogató azonban a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején özönlik ide. A lenyugvó nap ugyanis ilyenkor a főlépcsőre egy egészen tökéletes árnyékmintát vet, amely a Kukulkán kúszó kígyójára emlékeztet, ahogy az égből egészen a földig alászáll.
6. Colosseum (Olaszország)
Ezt az ikonikus római amfiteátrumot a Flavius-dinasztia császárai építtették az első században, és a maga korában az ókori mérnöki tudás abszolút diadala volt. A hatalmas építmény becslések szerint ötven-nyolcvanezer nézőt tudott befogadni, akik véres gladiátorviadalokra és egzotikus állatok elleni nagyszabású hajtóvadászatokra jártak ide szórakozni.
Amikor Lukášsal az aréna belsejében álltunk, valósággal ránk lehelt az a nyers és nagyszabású történelem. A hatalmas kőfalak mellett az ember szinte parányinak érezte magát, és el kellett képzelnünk, milyen hihetetlenül zajos és feszült légkör uralkodhatott itt a legnagyobb ókori játékok idején.
Ez egyike azoknak a műemlékeknek, amelyeket egyszerűen a saját szemeddel kell látnod, hogy megértsd a valódi nagyságát. Mindenképpen ajánlom viszont, hogy jó előre foglald le a jegyeket, mert a pénztáraknál a forró nyári napokon bizony végtelen a sor.
7. Tádzs Mahal (India)
Az észak-indiai Agra városában, a Jamuna folyó partján áll valószínűleg a legszebb szerelmi óda, amelyet az emberiség valaha alkotott. Sáh Dzsahán mogul császár ezt a hófehér márvány mauzóleumot a tizenhetedik században építtette örök emlékként szeretett, elhunyt feleségére, Mumtáz Mahalra.
Az egész építmény tökéletes szimmetriája, a gyönyörű vízcsatornák és a féldrágakövekkel finoman kirakott homlokzat abszolút mesterművé teszik ezt a síremléket. Nagyon lenyűgöző megfigyelni, ahogy a fehér márvány a napszaknak megfelelően változtatja az árnyalatát, a hajnali rózsaszíntől a déli vakítóan fehérig.
Ha valaha ellátogatsz ide, ne feledd, hogy a területet a nyilvánosság elől péntekenként mindig bezárják a rendszeres imádságok miatt. Felejthetetlen élményt ígér viszont a kora reggeli, napkeltekor tett látogatás, amikor elkerülheted a legnagyobb turistatömegeket.
Hogyan született a két lista
Talán felmerül benned, hogy miért is éppen hét csodáról beszélünk, és ki dönti el egyáltalán, mely építmények érdemlik ki ezt a rangos címet. Mindkét lista története tele van érdekes fordulatokkal, legendákkal és modern marketinggel, amely emberek millióit tudta fellelkesíteni szerte a világon.
Az ókori lista már a hellenisztikus Görögországban rögzült, fő szerzőinek pedig általában Büzantioni Philónt és a szidóni Antipatroszt tekintik. A hetes számot nem véletlenül választották, az ókori görögök számára ugyanis a teljesség és tökéletesség szimbóluma volt. Érdekes, hogy mindkét úriember eredeti változata az alexandriai világítótorony helyett a hatalmas babiloni városfalakat tartalmazta, és a lista csak jóval később alakult a mai formájára.
A 2007-es modern választás Bernard Weber üzletember és alapítványa, a New7Wonders kezdeményezése volt. Egy egészen gigantikus kampányról volt szó, amelyben körülbelül száz millió szavazat gyűlt össze az egész világról. Bár kereskedelmi projekt volt, és az UNESCO hivatalosan elhatárolódott tőle, a cím világszerte meghonosodott. Ugyanez az alapítvány egyébként néhány évvel később kihirdette a hét új természeti csodát is, amelyek közé bekerült például az amazóniai őserdő vagy az Iguazú-vízesés.
Összehasonlítás áttekinthető táblázatban
Ha szeretsz áttekintést tartani, és minden lényeges adatot kéznél akarsz tudni, összeállítottam neked a világ hét új csodájának táblázatát. Gyorsan megtalálod benne, melyik országba érdemes esetleg repjegyet venni, és melyik korszakból származnak ezek a lenyűgöző építészeti kincsek.
| Csoda | Ország | Építve |
|---|---|---|
| Kínai Nagy Fal | Kína | legrégebbi szakaszok i. e. 7–3. sz.; fő részek 15–17. sz. |
| Petra | Jordánia | kb. i. sz. 1. sz. (nabateusok) |
| Megváltó Krisztus | Brazília (Rio de Janeiro) | 1931-ben készült el |
| Machu Picchu | Peru | 15. század (Pachacútec inka uralkodó idején) |
| Chichén Itzá | Mexikó | fő építmények i. sz. 9–12. sz. (maják) |
| Colosseum | Olaszország (Róma) | i. sz. 70–80 (Flaviusok) |
| Tádzs Mahal | India (Agra) | 1632–1653 (Sáh Dzsahán) |
Hová tovább
Csábít, hogy saját szakállra elindulj valamelyik építészeti remekért, és megtapasztald az összetéveszthetetlen hangulatukat? Ha a maja kultúra rejtett szépségeit szeretnéd felfedezni, vagy inkább a római gladiátorok nyomába erednél, mindenképpen nézd meg részletes utazói útikalauzainkat. Rengeteg praktikus tanácsot, személyes tippet és teljes útitervet találsz bennük, amelyek jelentősen megkönnyítik az egész utazás tervezését.
Ha Olaszországba készülsz, olvasd el a Mit érdemes megnézni Rómában című cikkünket, amelyből természetesen nem hiányzik a hatalmas Colosseum és rengeteg további ókori emlék sem. Az egzotikum és az ősi civilizációk kedvelői pedig biztosan értékelni fogják a Chichén Itzá maja városáról szóló útikalauzunkat, amelyből mindent megtudsz a varázslatos El Castillo piramisról.
Gyakran ismételt kérdések
A bolygó legikonikusabb emlékeihez tervezett utazások során az utazók valóban nagyon gyakran kérdeznek rá egy csomó gyakorlati és történelmi részletre. Ezért kigyűjtöttem a világcsodákkal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket, és rövid, egyértelmű válaszokat írtam hozzájuk, amelyek talán néhány rögzült történelmi mítoszt is tisztázni fognak.
Összesen hány csoda van a világon?
Két elismert lista a legfontosabb, mindegyik hét építményt tartalmaz. Létezik egy ókori antik lista, majd egy új lista 2007-ből. Ehhez gyakran hozzáadják még a hét természeti csoda 2011-es választását, és természetesen rengeteg nem hivatalos helyi változatot is.
Miért éppen hét a csodák száma?
A hetes szám az ókori görögök számára hatalmas szimbolikus jelentőséggel bírt, mert a teljességet és a tökéletes tökéletességet képviselte. A 2007-es újkori szavazás szándékosan vette át a hetes számot, főként azért, hogy természetes módon kapcsolódjon ehhez az ősi antik hagyományhoz.
Áll még valamilyen ókori csoda?
Igen, de sajnos csak egyetlen egy. A mai napig áll a Nagy Piramis az egyiptomi Gízában, amely a véletlen műve, hogy a legrégebbi és egyúttal egyedüliként vészelte át az évszázadokat. A többi hat emlékművet visszafordíthatatlanul elpusztították földrengések, pusztító tüzek vagy szétbontották új építőanyagként.
Valóban léteztek Szemirámisz függőkertjei?
Egyáltalán nem biztos. Ők az egyetlen ókori csoda, amelynek valódi létezéséről máig viták folynak, mivel hiányoznak a régészeti bizonyítékok és a korabeli babiloni szövegek is. Egy elismert elmélet szerint akár az asszír Ninivében is állhattak, és nem Babilonban.
A rodoszi kolosszus terpeszállásban állt a kikötő felett?
Nem, ez csak egy nagyon népszerű, későbbi mítosz. Statikailag egy ilyen pozíció az akkori technológiákkal teljesen lehetetlen lett volna, ráadásul semmilyen korabeli forrás sem erősíti meg. A szobor a legnagyobb valószínűséggel egy szilárd talapzaton állt valahol a kikötő közelében.
Ki választotta ki a világ új hét csodáját?
Egy masszív, világméretű nyilvános szavazás választotta ki őket az interneten és telefonon keresztül, amelyet a New7Wonders alapítvány szervezett Bernard Weber vezetésével. Körülbelül százmillió ember vett részt benne, de az UNESCO szervezet distancírozta magát az egész kereskedelmi projekttől.
Miért nincs Gíza az új hét csoda között?
“`html
Az egyiptomi kormány akkoriban határozottan tiltakozott az ellen, hogy az egyetlen fennmaradt ókori csoda megalázó módon kénytelen legyen részt venni bármilyen szavazásban. A piramisok ezért kivonultak a fő versenyből, és megkapták az úgynevezett tiszteletbeli csoda exkluzív státuszát.
“`
A Tadzs Mahal síremlék vagy palota?
Egy mauzóleumról, vagyis egy csodálatos síremlékről van szó. A hatalmas mogul császár, Sáhdzsahán építtette monumentális nyughelyként korán elhunyt feleségének, Mumtáz Mahalnak.
Fel lehet mászni a piramist Chichén Itzában?
Nem, ez sajnos már nem lehetséges. A meredek lépcsőkön való feljutás az El Castillo piramisra 2006 óta szigorúan tilos biztonsági okokból és azért, hogy megvédjék ezt az értékes maja emlékművet a károsodástól.
