A norvég szigetcsoporton ugyanis olyan szénbányász városokat találsz, amelyek már közel száz éve legálisan működnek itt. Míg Pyramiden ma egy elhagyatott szabadtéri múzeum, ahol nyáron csak néhány gondnokkal találkozol, addig Barentsburg még mindig egy működő bányásztelepülés, ahol alig négyszáz ember él. Az óriási kontrasztok, a zord északi természet és a mindent átható szovjet esztétika világa ez, amit néha hitetlenkedve fogsz bámulni.
Összegyűjtöttünk neked tíz dolgot, amit érdemes tudni az indulás előtt — attól kezdve, hogyan lehet egyáltalán eljutni ide, az orosz kassza körüli morális dilemmán át egészen odáig, hogy mit (nem) vihetsz el a zsebedben az utcáról. Megtudod, hol hajthatod le nyugodtan a fejed, és hogy a mostani geopolitikai helyzet mennyire keverte meg a lapokat az átlagutazó számára. Hidd el, a kietlen sarkvidéki pusztaságba bámuló Lenin nem fog egyhamar kiesni a fejedből. 😅
Összefoglalás azoknak, akiknek nincs idejük végigolvasni a cikket
- Két orosz település: A norvég Spitzbergákon működik az elhagyatott Pyramiden és a még élő Barentsburg, mindkettő az orosz Arktikugol tröszt kezelésében.
- Elérhetőség évszak szerint: Nyáron hajóval juthatsz el a településekre Longyearbyenből, télen több napos túrákon, motoros szánnal.
- Geopolitikai dilemma: A norvég turisztikai ügynökségek bojkottálják az orosz állami szolgáltatásokat, ezért a norvég hajók csak megtekintésre visznek ki, helyi költekezés nélkül.
- Az időben megfagyott város: Pyramident 1998-ban hagyták el, de a mai napig áll a kultúrház, az uszoda és a Tulpan hotel, ahol akár meg is szállhatsz.
- Az utolsó élő település: Barentsburgnak nagyjából 300 lakosa van, működő szénbányája, ortodox kápolnája és a legészakibb orosz sörfőzdéje.
- Szigorú védelem: Minden, ami 1946 előttről származik, szigorúan védett műemlék, és egyáltalán nem szabad hozzányúlni.
Mikor induljunk az orosz településekre a Spitzbergákon
A Svalbardra tervezett utazás egészen más szabályok szerint működik, mint Európa többi része, mert itt az évszakok diktálják a közlekedés lehetőségeit. A szigetcsoportra kizárólag repülővel juthatsz el Oslóból vagy Tromsøből, a járatokat pedig kizárólag a SAS és a Norwegian üzemelteti. Az Oslóból induló retúrjegy általában 280 dollár körül mozog, de akciókban olcsóbban is elérhető. Ne felejtsd otthon az útleveled, mert a Spitzbergák a schengeni övezeten kívül esnek, és a repülőtéren útlevél-ellenőrzés vár rád.
Ha mindkét szovjet várost hajó fedélzetéről szeretnéd látni, az ideális időszak május végétől októberig tart. Ilyenkor olvad el a tengeri jég a fjordokban, és a Longyearbyenből induló kirándulóhajók biztonságosan kiköthetnek Pyramidenben és Barentsburgban is. A sarkvidéki nyár alatt megcsodálhatod az éjféli nap jelenségét, amikor április végétől augusztus végéig napi 24 órán át világos van. A hőmérséklet júliusban és augusztusban 5 és 8 °C között mozog, ami enyhe hűvösnek hangzik, de a sarkvidéki szél jelentősen csökkenti a hőérzetet. A gyapjú termoruha, egy jó minőségű szélálló kabát és az ujjatlan kesztyű helyett a bundás kesztyű lesznek a legjobb barátaid. ☺️ Ráadásul számolj azzal, hogy a nyári tundra alaposan átázott és sáros tud lenni, így jó minőségű vízálló bakancs nélkül semmiképp se indulj útnak.
A februártól május elejéig tartó téli látogatás ezzel szemben zordabb sarkvidéki kalandot ígér. A fjordok szilárdan befagynak, és a településekre több órás túrákon, motoros szánnal lehet eljutni. Rendkívül népszerű február vége és március eleje, amikor visszatér a tájra a gyönyörű kék fény, és a fotósok megtalálják a számításukat, a hőmérséklet azonban gyakran -20 °C-ig zuhan. 2025 óta ráadásul az egész szigetcsoporton nagyon szigorú természetvédelmi szabályok vannak érvényben. A kirándulóhajók a védett területeken legfeljebb 200 utast szállíthatnak, és jelentősen megnőttek a kötelező távolságok a vadon élő állatoktól. A jegesmedvékhez a hajók legfeljebb 300 méterre közelíthetnek meg, tavasszal pedig akár fél kilométerre, így egy jó minőségű távcső ma már teljesen elengedhetetlen.
Hol szállj meg a Spitzbergákon és a településeken
💡 Tipp szálláshoz és élményekhez: A szállást a legszívesebben a Booking.com oldalon keressük, ahol általában a legjobbak a lemondási feltételek. A belépőket, túrákat és programokat pedig érdemes összehasonlítani és a GetYourGuide oldalon megvenni.
A legtöbb utazó a fő bázisának a norvég Longyearbyen városát választja, ahonnan napi kirándulásokat tesz a környékre. Longyearbyennek van mit kínálnia — a hangulatos, átalakított bányászszállásokból kialakított hostelektől egészen a hotelekig, ahol egy pezsgőfürdőben lazíthatsz fjordra néző kilátással. Az árak ehhez igazodnak, ezért jó előre foglalj, és javaslom, hogy megfontoltan válassz. A márciustól augusztusig tartó főszezon ugyanis villámgyorsan elfogy.
A maximális kényelemhez remek választás a Radisson Blu Polar Hotel Spitsbergen, amely közvetlenül a város központjában fekszik. A kültéri pezsgőfürdőkből hihetetlen kilátás nyílik a fjordra, egy éjszaka a kétágyas szobában pedig általában 300–400 dollárba kerül. Ha felejthetetlen prémvadász-hangulatra vágysz, nézd meg a naplófából és régi fókabőrökből épített Basecamp Hotel szállodát. Gyönyörű designdarab, ahol igazi sarkkutatónak érezheted magad, árban viszont még kicsit feljebb van.
A szűkösebb büdzsével utazóknak a helyiek gyakran a Nybyen völgyében lévő Gjestehuset 102 szállást ajánlják. Igaz, hogy nagyjából harminc perc séta a központtól, ami hóviharban komoly kihívás lehet, de egy régi bányászszállás hangulatának megvan a maga hatalmas varázsa. Egy ágy a közös szobában már 70 dollártól elérhető éjszakánként, ami sarkvidéki viszonyok között szinte hihetetlen ár — itt egy éjszaka áráért lassan a repülőtéri taxira sem futja. A közös konyha ráadásul remek hely, ahol este megoszthatod az élményeidet a többi kalandorral.
Ha teljesen elszigetelt élményre vágysz, közvetlenül az orosz településeken is megszállhatsz. Pyramidenben nyáron működik a Tulpan hotel, amely rendkívül spártai, de egy elhagyatott szellemvárosban aludni állítólag olyan élmény, amitől végigfut a hátadon a hideg. Az élénkebb Barentsburgban pedig a felújított Barentsburg hotel várja a vendégeket, sokkal modernebb felszereltséggel. Az ezeken az orosz településeken lévő szobákat azonban a szokásos portálokon nem találod meg, a foglalás manapság kizárólag közvetlenül az ottani orosz üzemeltetővel intézhető.
10 tipp és tény Pyramidenről és Barentsburgról
Ez a két sarkvidéki település nem egyszerű kirándulás a sarkkörön túlra. Olyan helyek ezek, ahol teljes mélységében találkozik a zord északi természet a történelemmel és a nagyon bonyolult politikával. Ahogy az elhagyatott utcákon sétálsz, minden lépésnél érzed a múlt súlyát, miközben a fejed felett sirályok rikoltanak, a távolban pedig recseg a gleccser.
Összeválogattuk neked a legfontosabbat, amit az utazás előtt tudnod kell, akár az elfeledett szovjet építészet érdekel, akár azon gondolkodsz, hogy egyáltalán etikus-e ma idejönni. Készülj fel rá, hogy a Spitzbergák olyan világot mutatnak neked, amit valóban sehol máshol nem látsz.
1. Miért vannak orosz városok norvég területen?
Talán fúrja az oldaladat, hogyan is lehetséges, hogy Norvégia felségterületén legálisan működnek teljesen orosz szénbányász települések. A válasz a híres 1920-as Svalbard-szerződésben rejlik, amely öt évvel később lépett hatályba. Ez ugyan teljes szuverenitást biztosított a szigetcsoport felett Norvégiának, ugyanakkor garantálta az összes aláíró állam polgárainak a teljesen azonos jogot a tartózkodáshoz és a vállalkozáshoz. A szigeteknek tartósan demilitarizáltnak kell maradniuk, és minden beszedett adót vissza kell forgatni a helyi, zord körülmények közötti infrastruktúrába.
Ezt az egyedülálló geopolitikai kiskaput használta ki a Szovjetunió, és 1932-ben megvásárolta Pyramident az eredeti svéd tulajdonosoktól. A két város kezelését azóta az orosz állami Arktikugol tröszt látja el, amely itt saját, a norvégoktól független, működő világot épített ki. Nagy érdekesség, hogy az egyezményhez már 1930-ban csatlakozott az akkori Csehszlovákia is. Az egyezmény jóvoltából ma magyar állampolgárként is legálisan élhetsz, dolgozhatsz és vállalkozhatsz a Spitzbergákon, teljesen vízumkérelem nélkül, ami a bolygó egyik legszabadabb helyévé teszi a szigeteket.
2. Pyramiden mint a Szovjetunió kirakata
A hetvenes-nyolcvanas évekbeli aranykorában Pyramiden nem egyszerű szénbányász tábor volt, hanem valódi sarkvidéki utópia. A város egyébként a piramis alakú hegyről kapta a nevét, amely közvetlenül fölé magasodik. Több mint ezer ember élt itt tartósan, akiknek a jeges pusztaság közepén hihetetlen luxus és kényelem állt a rendelkezésükre. A Szovjetunió hatalmas támogatásokat küldött ide, hogy megmutassa a nyugati világnak, milyen remekül és modern módon lehet élni akár mélyen a sarkkörön túl is. Egyszóval a kommunista rezsim kirakatvárosa volt ez, a lehető legzordabb éghajlati viszonyok között felépítve.
A helyi bányászok és családjaik használhattak egy gyönyörű kultúrpalotát nagy koncerttermel, ahol a mai napig ott áll a színpadon egy elhagyatott zongora. Nem hiányzott a teljesen fűtött úszómedence, egy tágas tornaterem a távoli Szibériából hozott parkettával, sőt még fűtött üvegházak is a friss zöldség termesztéséhez. Működött itt állattartás is, hogy a lakóknak legyen tejük. A visszaemlékezők szerint az emberek a szárazföldről úgy húztak ide, mint egy aranyásó-expedícióra, a jelentősen jobb fizetésért, a friss tejért és a zöldségért, amit egyébként a szovjet ellátási hálózatban aligha lehetett látni.
3. A legészakibb Lenin, aki a gleccsert nézi
Amikor ma Pyramidenbe érkezel, valószínűleg azonnal szemet szúr a világ legészakibb Vlagyimir Iljics Lenin-mellszobra. Ez a fenséges emlékmű az üres téren áll a kultúrház előtt, tekintete pedig egyenesen a befagyott fjordon át a gyönyörű Nordenskiöldbreen gleccser felé irányul. Annyira abszurd és vizuálisan erőteljes kontraszt, hogy fotósok a világ minden tájáról egész napos kirándulásokra jönnek ide pusztán ezért az egyetlen felvételért.
A várost különös ürességé lengi körül: a sugárutak csendesek, a panelházakról hullik a vakolat, a házak között pedig nyugodtan kóborolnak jegesmedvék, akiket a te érkezésed egyáltalán nem érdekel. A külföldi utazók mélyen nyugtalanítónak írják le a hangulatot; olyan érzésed van, mintha a lakók csak kiugrottak volna, és bármelyik pillanatban visszatérnének — csakhogy ők 1998 óta nem tértek vissza. Éppen a mindenütt jelen lévő medvék miatt a városban kizárólag fegyveres kísérő társaságában mozoghatsz, akinél golyós puska és jelzőpisztoly van. 2025 óta ráadásul szigorú szabály, hogy a medvéktől legalább 300 méter távolságot kell tartani, így a részletes állatfotókhoz alapos teleobjektívre lesz szükséged.
4. Egy éjszaka a szellemzónában: a Tulpan hotel
Hosszú éveken át a város elhagyása után lehetetlen volt hivatalosan megszállni Pyramidenben, a turisták csak néhány órás fordulóra jártak ide Longyearbyenből. Ez 2013-ban változott meg, amikor az Arktikugol tröszt részben felújította és újranyitotta a Tulpan hotelt. Ma nyáron nagyjából tíz-húsz alkalmazott él itt, akik a hotel működéséről gondoskodnak, karbantartják az óriási dízelgenerátorokat, és idegenvezetőként kísérik azt a maroknyi kalandort, aki úgy dönt, hogy itt éjszakázik. A hajóút ide egyébként operátortól függően nagyjából 2 800 és 3 900 norvég korona között mozog.
Ne várj azonban luxuswellnesst. A szállás nagyon egyszerű és spártai, a szobák inkább egy jobb hetvenes évekbeli munkásszállásra hasonlítanak, meleg víz pedig csak időnként folyik. A hotelben viszont működik egy apró bár és egy kis ajándékbolt, ahol eredeti szovjet kitűzőket vehetsz, amiket máshol nehezen szerzel be. Az utazók a fórumokon felhívják a figyelmet, hogy a szolgáltatások kissé retró üzemmódban működnek, és a fizetéshez gyakran készpénzre van szükség. Ennek ellenére az éjszakai séta az elhagyatott városban — amikor elhallgatnak a kirándulóhajók motorjai, és abszolút sarkvidéki csend uralkodik — állítólag teljesen lenyűgöző élmény, ami a világon máshol nem adatik meg.
5. Tragédia az Operafjelleten és egy korszak vége
Mi okozta valójában, hogy egy ilyen virágzó és támogatott város elhagyatott szellemvárossá változott? A vég kezdetét egy hatalmas légi tragédia jelentette 1996. augusztus 29-én. Az orosz Tupoljev Tu-154 típusú repülőgép, amely bányászokat és családtagjaikat szállította Moszkvából vissza a Spitzbergák bányáiba, rossz időben az Operafjellet hegynek csapódott Longyearbyen közelében. A balesetben a fedélzeten tartózkodó mind a 141 ember életét vesztette, ami a mai napig Norvégia egész történelmének legsúlyosabb légikatasztrófája.
Ez az esemény a svalbardi orosz közösség számára óriási pszichológiai és gazdasági csapást jelentett. A bányászat Pyramidenben ráadásul már nem volt kifizetődő, és két teljesen működő település fenntartása a kilencvenes évek haldokló orosz gazdasága számára teljességgel elviselhetetlen volt. Ezért megszületett a végleges döntés, hogy teljesen kiürítik a várost. 1998 néhány hónapja alatt az emberek csak a legszükségesebbet csomagolták össze, bezárták a lakásokat, és a várost a sarkvidéki fagy kegyelmére bízták, amely tökéletesen konzerválta a jövő generációi számára.
6. Barentsburg: az utolsó élő orosz település
Míg Pyramiden elaludt, Barentsburg a mai napig él és szenet bányászik. A legfrissebb statisztikák szerint jelenleg valamivel több mint háromszáz ember él itt tartósan, többségében Oroszországból és Tádzsikisztánból érkezett bányászok. Amikor hajóval ideérkezel, sokkal élénkebb hangulat fogad, még ha a mindent belengő szénpor és a kéményekből szálló füst egyértelműen jelzi is, hogy rendkívül kemény ipari helyről van szó. A helyi szénbánya még ma is nagyjából évi 100 000 tonna szenet termel.
A település története igen viharos, a második világháború idején ugyanis gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a német Tirpitz és Scharnhorst csatahajó. A mai épületek nagy része így a háború utáni újjáépítésből származik. Séta közben megállítanak a házak homlokzatán a szovjet mozaikok, amelyek a Sarkvidék meghódítását ünneplik, és meglepően kopatlannak tűnnek. Közvetlenül mellette áll egy fából épült ortodox kápolna, amely az egész ipari kulisszában szinte poétikusan hat. Találsz itt egy érdekes múzeumot is, amely a régi orosz vadászok történetének állít emléket, sőt egy teljesen működő orosz konzulátust, amelynek jelenléte a jeges pusztaság közepén teljesen szürreálisan hat. Barentsburg nemrég fejlesztette a szolgáltatásait, így sok esetben már bankkártyával is fizethetsz, és működik itt egy kis posta is, ahonnan orosz bélyeggel küldhetsz haza képeslapot.
7. Hol együnk: a legészakibb sörfőzde és a hagyományos borscs
💡 Tipp: Ha eljutsz Barentsburgba, semmiképp se hagyd ki a Krasznij Medved sörfőzdét, amely a világ legészakibb orosz sörfőzdéje címet viseli. A helyi kézműves sört tiszta gleccservízből főzik, és egy fagyos városi séta után garantáltan talpra állít. Az alkoholról a Spitzbergákon egyébként regényeket lehetne írni, mert az egész szigetcsoporton szigorú jegyrendszer van érvényben. A helyi lakosok havonta legfeljebb 24 sört és két üveg tömény italt vásárolhatnak. Turistaként az üzletekben csak akkor vehetsz alkoholt, ha a kasszánál felmutatod a retúrjegyedet.
A sörfőzde-komplexum része egy hagyományos étterem is, ahol klasszikus orosz és ukrán ételeket szolgálnak fel. Az utazók értékelései szerint itt kiváló forró borscsot vagy hagyományos pelmenyit készítenek; az étlapon húsmentes változatok is felbukkannak. Az étel becsületes, tartalmas és tökéletesen illik a zord sarkvidéki éghajlathoz. És ezt annál inkább átérzed, ha belegondolsz, hogy minden egyes krumpli fél Sarkvidéken keresztül utazott ide.
8. Geopolitika és az utazók morális dilemmája
Az orosz települések látogatásának 2022 eleje óta egy nagy morális bökkenője van. Az ukrajnai orosz invázió után a norvég turisztikai központ, a Visit Svalbard úgy döntött, hogy teljesen bojkottálja az állami Arktikugol trösztöt, amely a két várost üzemelteti. Az orosz turisztikai leányvállalat, a Grumant termékei ezért teljesen eltűntek az összes hivatalos norvég foglalási portálról, így a szokásos módon, a norvég infoközponton keresztül egyszerűen nem tudod lefoglalni őket.
Utazóként így nehéz választás előtt állsz. Utazhatsz egy norvég hajótársasággal, például a Henningsennel, amely ugyan kivisz a településekre, de etikai okokból a fedélzeten szigorúan tilos bármit is költeni a helyszínen. Így csak sétálhatsz és fotózhatsz. Vagy vásárolhatsz egy egész napos élményt közvetlenül az orosz operátoroktól, amiért nagyjából 3 900 norvég koronát fizetsz, annak tudatában, hogy a pénzed egyenesen az orosz állami kasszába folyik. Ez nagyon érzékeny téma, amit az utazási fórumokon szenvedélyesen vitatnak, és mindenkinek magának kell megválaszolnia magában.
9. Helyzet 2026-ban és az ökológiai ultimátum
És mi a jelenlegi helyzet a településeken? A norvég hivatal hivatalos statisztikái szerint 2026 elején Barentsburgban és Pyramidenben összesen 392 ember élt, ami meglehetősen jelentős visszaesés a háború előtti évekhez képest. A norvég kormány ráadásul igyekszik erősíteni a saját befolyását a régióban, és éberen figyeli az orosz bányászati vállalat minden tevékenységét. Beszédes kontraszt: a norvégok 2025 nyarán ünnepélyesen bezárták az utolsó szénbányájukat, a Gruve 7-et, miközben csak egy kicsivel arrébb az orosz bányászat nyugodtan folytatódik tovább.
A közelmúltbeli ellenőrzéseknél a norvég hatóságok ráadásul súlyos ökológiai szabálysértéseket tártak fel, különösen a régi üzemanyagtartályokból származó veszélyes szivárgások terén. Az Arktikugol tröszt ezért kemény ultimátumot kapott a helyi kormányzótól, és ökológiai határidőt a hibák kijavítására 2026 októberéig. Ha ezeket a súlyos hiányosságokat nem szünteti meg időben, csillagászati bírságok és az üzemelés drámai korlátozása fenyegeti. A két orosz település jövője így jelenleg nagyon bizonytalan, és lehet, hogy a végük küszöbén állunk.
10. Szigorú szabályok és érinthetetlen műemlékek
Ha elindulsz Pyramidenbe vagy Barentsburgba, feltétlenül tiszteletben kell tartanod a helyi kulturális örökség védelmét szolgáló törvényeket. Egész Svalbardon ugyanis egy lenyűgöző szabály van érvényben: minden tárgy és építmény, amely 1946 előttről származik, automatikusan védett műemlék. Ez vonatkozik a régi berozsdásodott hordókra, az elhagyatott faházakra és a bálnacsontokra a parton is. Mindezen történelmi ereklyék körül ráadásul szigorú százméteres védőzóna van érvényben.
Pyramidenből tehát abszolút semmit sem vihetsz el, még a legkisebb elfelejtett csavart vagy egy darab szenet sem az utcáról. 2025 óta ráadásul szigorú tilalom vonatkozik a drónozásra az összes nemzeti parkban és rezervátumban, így a légi felvételekről rögtön le is mondhatsz. Ezzel egyidejűleg abszolút tilos belépni az elhagyatott épületekbe hivatalos helyi idegenvezető nélkül. A régi, roskatag szerkezetek nagyon instabilak lehetnek, és valós baleseti veszély fenyeget, ezért mindig csak a kijelölt útvonalakon maradj, és hallgass a kísérő utasításaira.
Merre tovább a Spitzbergákról
Ha ebbe a lenyűgöző sarkvidéki vadonba tervezel utat, semmiképp se hagyd ki a további útmutatóinkat, amelyek segítenek a felkészülésben. Általános áttekintést arról, hogyan csomagolj és mire számíts, a Spitzbergák: mit láss és élj át a világ végén című cikkben találsz. A norvég bázis részletes megismeréséhez olvasd el a Longyearbyen: mit láss tippjeinket.
Ha konkrét inspirációt keresel a városokon kívüli programokhoz, részletes leírással szolgálunk a Kirándulások és hajóutak a Spitzbergákon szövegben. És ha inkább a helyi kuriózumok érdekelnek, és tudni szeretnéd, miért van itt alkoholjegyrendszer, vagy miért nem élhetnek itt macskák, nézd meg a Érdekességek a Spitzbergákról cikket.
🚗 Autóbérlés utazás közbenEllenőrzött bérautók NorvégiábanKeress a DiscoverCars összehasonlítóval — több tucat helyi és nemzetközi autókölcsönző árait veti össze, és a legtöbb foglalás ingyenesen lemondható.
Autókölcsönzési árak összehasonlítása Norvégiában →Gyakran ismételt kérdések
Egyáltalán meg lehet látogatni Pyramident?
Igen, az elhagyott városba legálisan el lehet jutni, nyáron kirándulóhajókkal, télen pedig hómotoros túrával Longyearbyenből. Mindig csak fegyveres idegenvezetővel szabad mozogni, mivel a házak között időnként jegesmedvék kószálnak.
Biztonságos a helyszín?
A biztonság Svalbardban abszolút prioritás. Magukban a településeken nem fenyeget bűnözés, a fő kockázat az arktikus időjárás és a vadon élő állatok. A szervezett kirándulások idegenvezetői mindig fel vannak szerelve puskával és jelzőpisztollyal arra az esetre, ha medvével találkoznának. A düledező épületekbe biztonsági okokból nem szabad felügyelet nélkül belépni.
Télen is el lehet oda jutni?
A téli látogatás lehetséges és a kalandvágyók körében népszerű, fizikailag azonban jóval megterhelőbb, mivel a településekre a befagyott fjordokon, hómotorokkal jutnak el. A sarki éjszaka időszakában (februárig) nem igazán szerveznek kirándulásokat, a fő szezon márciustól május elejéig tart, amikor visszatér a nappali fény és a vezetési körülmények tökéletesek.
Pyramidenben be lehet menni a régi épületekbe?
Az alapszabály az, hogy bármilyen elhagyott épületbe önállóan belépni szigorúan tilos. Az omladozó mennyezetek és padlók veszélyesek lehetnek. A hivatalos idegenvezetők azonban a körséta során biztonságosan beviszik a látogatókat a kultúrházba, az uszodába vagy a régi étterembe, ahol az épületek állapotát rendszeresen ellenőrzik.
Hányan élnek ma tulajdonképpen ott?
A hivatalos norvég statisztikák szerint 2026 elején Barentsburgban és Pyramidenben összesen pontosan 392 lakos élt. Többségük Barentsburgban él állandóan, míg Pyramidenben csak szezonális személyzet tartózkodik, körülbelül 10-20 fő, akik a karbantartást és a turistákat szolgálják ki.
Miért van még mindig ott Oroszország, ha veszteséges?
Az Orosz Föderáció számára a Spitzbergákon található települések hatalmas geopolitikai és stratégiai jelentőséggel bírnak. Az aktív közösség, a bányászat és a saját konzulátus fenntartása garantálja számukra a legális fizikai jelenlétet az Arktiszon, közvetlenül egy NATO-tagállam területén. A szénbányászat tehát inkább csak ürügy a régióban való hatalmi befolyás megőrzésére.
Tényleg lehet Pyramidenben aludni?
Igen, bár hihetetlenül hangzik, az éjszakázás lehetséges a Tulpan Hotelben, amelyet évek után részlegesen felújítottak. Ne számítsatok semmiféle kényelemre, a szobák nagyon alapvetőek és a meleg víz csak időnként folyik, de a lehetőség, hogy egy éjszakát töltsetek egy arktikus szellemváros abszolút csöndjében, a világ minden tájáról vonzza a fotósokat.
