<\/span><\/h2>\n\n\n\nA ny\u00e1r k\u00f6zep\u00e9n j\u00e1runk. Azt sem tudom, hogy lehets\u00e9ges, de m\u00e1r a v\u00e9ge fel\u00e9 k\u00f6zeled\u00fcnk, csakhogy nincs el\u00e9g p\u00e9nz\u00fcnk az utaz\u00e1sra, amit tervbe vett\u00fcnk. B\u00e1r a takar\u00edt\u00e1s\u00e9rt csup\u00e1n f\u00e9l doll\u00e1rral kevesebbet kaptunk, mint a recepci\u00f3z\u00e1s\u00e9rt, a takar\u00edt\u00e1sb\u00f3l kev\u00e9s \u00f3r\u00e1nk volt, nem az \u00edg\u00e9rt heti 40 \u00f3r\u00e1t dolgoztuk le, hanem csak kb. 30-at.<\/b> Ez \u00e9ppen csak az \u00e9tkez\u00e9sre, a telefonra, a biztos\u00edt\u00e1sra \u00e9s a banffi kir\u00e1ndul\u00e1sainkra volt el\u00e9g. Csak a recepci\u00f3s munk\u00e1val kaptunk v\u00e9gre olyan fizet\u00e9st, amib\u0151l valamennyit f\u00e9lre tudtunk tenni. Sz\u00f3 szerint p\u00e1cban voltunk. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6tt\u00fcnk, hogy tov\u00e1bb maradunk. Szeptember v\u00e9g\u00e9ig.<\/p>\n\n\n\n<\/span><\/span>F\u00e9ltem, hogy a hazai \u00fcgyfeleim kir\u00fagnak<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\nNem tudom, milyen nap van. 15 \u00f3r\u00e1t dolgozom, \u00e9s ha \u00e9pp nem a sz\u00e1llod\u00e1ban vagyok, az \u00e1gyb\u00f3l int\u00e9zem a hazai munka\u00fcgyeket. F\u00e9lek, hogy a sz\u00e1llodai munka kezd negat\u00edvan hatni a teljes\u00edtm\u00e9nyemre a saj\u00e1t munk\u00e1mban. De ezt nem nagyon tudom kezelni. Minden szabad percemet a munk\u00e1nak szentelem, \u00e9s igyekszem semmir\u0151l sem lemaradni. Reggel 6-kor kelek, kilencig a g\u00e9pn\u00e9l int\u00e9zem a dolgokat, azt\u00e1n megyek dolgozni, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny nap csak este 11-kor \u00e9rek haza. Felpolcolt l\u00e1bbal fekszem az \u00e1gyban, mert annyira duzzadtak, hogy nem tudok aludni.<\/b><\/p>\n\n\n\n
Kider\u00fcl, hogy a recepci\u00f3n j\u00f3l boldogulunk. Jobban, mint a kanadai l\u00e1ny, a<\/b>ki teljes munkaid\u0151ben van ott. N\u00e9gy m\u0171szak ut\u00e1n Emily m\u00e1r egyed\u00fcl is otthagyhat minket, tudja, hogy semmi baj nem lesz. A kanadai Cindynek m\u00e1r 20 m\u0171szak van a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt, \u00e9s m\u00e9g mindig nem boldogul. Csakhogy az, hogy a recepci\u00f3n dolgozunk, nem tetszik a takar\u00edt\u00f3n\u0151k vietnami r\u00e9sz\u00e9nek. \u00c9s f\u0151leg azut\u00e1n nem, hogy Luk\u00e1\u0161b\u00f3l supervisor lesz.<\/p>\n\n\n\n<\/span><\/span>A vietnami n\u0151 pr\u00f3b\u00e1lt minket t\u00f6nkretenni<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\nM\u00e1r nem kapunk egym\u00e1s ut\u00e1ni szabadnapokat, pedig k\u00e9rj\u00fck \u0151ket. Kir\u00e1ndul\u00e1son m\u00e1r k\u00e9t hete nem voltunk. A munk\u00e1ban nem dolgozhatunk egy\u00fctt. Azokon a napokon, amikor recepci\u00f3zunk, a szok\u00e1sosn\u00e1l tov\u00e1bb kell maradnunk. \u00c9s egy sz\u00e9p napon \u00edgy dolgozunk egy h\u00e9tn\u00e9l is tov\u00e1bb egyfolyt\u00e1ban, szabadnap n\u00e9lk\u00fcl. F\u00e1radtak vagyunk. Kimer\u00fcltek vagyunk. A k\u00f6nnyek minden egyes l\u00e9p\u00e9sn\u00e9l kit\u00f6rnek bel\u0151lem a sz\u00e1llod\u00e1ban. Nincs kedvem besz\u00e9lgetni. Ez pedig nyilv\u00e1nval\u00f3an gond a munkahelyen.<\/b><\/p>\n\n\n\n
\u201eJ\u00f3l vagy?\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u201eIgen.\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u201eA l\u00e1nyok azt mondj\u00e1k, hogy nem besz\u00e9lsz vel\u00fck.\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u201eF\u00e1radt vagyok. M\u00e1r hetedik napja dolgozom egyfolyt\u00e1ban.\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u201eCsin\u00e1ltak veled valamit?\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u201eF\u00e1radt vagyok.\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u201eAzt hiszik, hogy d\u00fch\u00f6s vagy.\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u201eNincs kedvem besz\u00e9lgetni. F\u00e1radt vagyok.\u201d Az apr\u00f3 vietnami n\u0151 faggat, azt\u00e1n megy faggatni Luk\u00e1\u0161t is. Olyan, mint egy kerepel\u0151. Az, hogy sz\u00e1nd\u00e9kosan itt tartott minket h\u00e1rom \u00f3r\u00e1val tov\u00e1bb, nem sz\u00e1m\u00edt. Megk\u00e9rdezem a t\u00f6bbieket, panaszkodtak-e r\u00e1m.<\/p>\n\n\n\n
\u201eMicsoda? Nem. Csak f\u00e1radtnak t\u0171nsz.\u201d \u2013 mondja Saori, a biok\u00e9mia diplom\u00e1s jap\u00e1n l\u00e1ny.<\/p>\n\n\n\n\n\t\t\t\n\t\t\t\tSaori, a biom\u00e9rn\u00f6k, jelenleg takar\u00edt\u00f3n\u0151<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\nEmily mag\u00e1hoz h\u00edv minket. Ott v\u00e1r r\u00e1nk az alattomos apr\u00f3 vietnami Kim is. Akkor \u00e9rtett\u00fck meg el\u0151sz\u00f6r, milyen gyorsan ker\u00fclhet az ember k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n a v\u00e9gkimer\u00fcl\u00e9s sz\u00e9l\u00e9re. Fizikailag, lelkileg \u00e9s anyagilag is. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb \u00f6r\u00fcltem, hogy legal\u00e1bb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi komplik\u00e1ci\u00f3kkal vagy a biztos\u00edt\u00e1s k\u00f6r\u00fcli pap\u00edrmunk\u00e1val nem kellett foglalkoznunk (volt eg\u00e9sz \u00e9ves utasbiztos\u00edt\u00e1sunk).<\/p>\n\n\n\n
<\/span><\/span>Kezdt\u00fck meg\u00e9rteni, hogy itt nem maradhatunk<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\n\u201eAmikor felvettelek titeket a recepci\u00f3ra, az azzal a felt\u00e9tellel t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az itteni munka nem fogja befoly\u00e1solni a m\u00e1sik munk\u00e1tokat.\u201d Kapjuk a kioktat\u00e1st arr\u00f3l, hogy milyen remek seg\u00edts\u00e9g vagyunk, de ha nem b\u00edrjuk, abba kell hagynunk a recepci\u00f3s munk\u00e1t. Mindketten elmagyar\u00e1zz\u00e1k, hogy fontosak vagyunk nekik.<\/p>\n\n\n\n
Az, hogy Kim 7 napig egyfolyt\u00e1ban dolgoztatott minket, nem probl\u00e9ma, de a m\u0171szakjaink, amikor csak \u00e1llunk vagy \u00fcl\u00fcnk \u00e9s besz\u00e9l\u00fcnk, nyilv\u00e1nval\u00f3an az. Nincs \u00e9rtelme.<\/b> \u00dagy n\u00e9z\u00fcnk r\u00e1juk, mintha f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fcliek lenn\u00e9nek, de azonnal \u00e1tl\u00e1tom az igazs\u00e1got. Kim nem akarja, hogy a recepci\u00f3n legy\u00fcnk. Hogy j\u00f3l menjen a recepci\u00f3s munka. Ha eddig neh\u00e9z volt a munk\u00e1nk, most kezd\u0151d\u00f6tt az igazi pokol.<\/p>\n\n\n\n
Ez kicsit \u00e9rthetetlen volt sz\u00e1momra, hiszen \u00e9ppen a f\u0151szezon cs\u00facspontj\u00e1n nem igaz\u00e1n engedhette meg mag\u00e1nak, hogy egyszerre k\u00e9t alkalmazottat elvesz\u00edtsen. M\u00e9gis Kim mindent megtett, hogy pontosan ez t\u00f6rt\u00e9njen. Luk\u00e1\u0161 volt a kedvenc, \u00e9n meg megkaptam a magam\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
\u201eEgym\u00e1s ellen pr\u00f3b\u00e1l minket kij\u00e1tszani.\u201d Mondjuk a bar\u00e1tunknak, aki m\u00e1r m\u00e1sodik \u00e9ve dolgozik itt. A tekintete r\u00f6gt\u00f6n el\u00e1rulja, hogy ez nem az els\u0151 eset.<\/p>\n\n\n\n
\u201eNem akartam elmondani nektek, mert nem hitt\u00e9tek volna el.\u201d Csatlakozik egy szlov\u00e1k l\u00e1ny, akivel gyakorlatilag nem besz\u00e9lgett\u00fcnk, mert Kim mindent megtett, hogy csak a legrosszabbat gondoljuk r\u00f3la. Kider\u00fclt, hogy a p\u00e1rok \u00e9s bar\u00e1tok sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa Kim kedvenc m\u00f3dszere.<\/p>\n\n\n\n
\u201eEgyik nap bar\u00e1tok vagytok, m\u00e1snap m\u00e1r semmi.\u201d \u00c9s ez a m\u00e1sik vietnami n\u0151re is igaz volt, aki a legjobb bar\u00e1tunk volt, azt\u00e1n amikor Luk\u00e1\u0161 supervisor lett, abbahagyta vel\u00fcnk a besz\u00e9lget\u00e9st. S\u0151t, gy\u0171l\u00f6let \u00e1radt minden sz\u00f3b\u00f3l, amit hozz\u00e1nk int\u00e9zett.<\/p>\n\n\n\n\n\t\t\t\n\t\t\t\tLuk\u00e1\u0161 \u00e9s Yuya – Ki kicsoda?<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<\/span><\/span>El\u0151sz\u00f6r pr\u00f3b\u00e1ltuk megmagyar\u00e1zni<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\n\u00c9s \u00edgy elment\u00fcnk Emilyhez, hogy elmagyar\u00e1zzuk neki a mi n\u00e9z\u0151pontunkat.<\/p>\n\n\n\n
\u201eNem ti vagytok az els\u0151k, akik hasonl\u00f3t mes\u00e9lnek nekem.\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u201eMit tegy\u00fcnk?\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u201eNem akarom azt mondani, hogy menjetek el, mert sz\u00fcks\u00e9gem van r\u00e1tok. De szerintem semmit sem lehet tenni. El kellene mennetek, de el\u0151sz\u00f6r besz\u00e9ljetek a vezet\u0151s\u00e9ggel, \u00e9s mondjatok el nekik mindent.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Menni vagy nem menni, ez volt a k\u00e9rd\u00e9s. Luk\u00e1\u0161 maradni akart, nem mintha v\u00e1gyott volna r\u00e1, de hitte, hogy m\u00e9g m\u00e1sf\u00e9l h\u00f3napig kib\u00edrjuk itt. \u00c9n viszont m\u00e1r lelkileg rossz \u00e1llapotban voltam. \u00c9s valljuk be, \u00e9n voltam az, akire Kim minden gy\u0171l\u00f6lete z\u00fadult.<\/p>\n\n\n\n
<\/span><\/span>Csin\u00e1lj, amit akarsz, \u00e9n megyek hegyi idegenvezet\u0151nek<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\n\u201e\u00c9n elmegyek, csin\u00e1lj, amit akarsz.\u201d \u00c9s \u00edgy Luk\u00e1\u0161sal megegyezt\u00fcnk, hogy felmondunk. Amire Luky nem sz\u00e1m\u00edtott, hogy 2 \u00f3ra alatt tal\u00e1lok nek\u00fcnk munk\u00e1t. \u00c9s hogy 4 \u00f3ra m\u00falva m\u00e1r \u00e1ll\u00e1sinterj\u00fan \u00fcl\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n
M\u00ed\u0161a volt a ment\u0151angyalunk. M\u00ed\u0161\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck a legjobb m\u00e1sf\u00e9l h\u00f3napot Kanad\u00e1ban.<\/b><\/p>\n\n\n\n
Nekem el\u00e9g mindegy volt, hogy mit fogunk csin\u00e1lni, els\u0151sorban el akartam menni, v\u00e9gig\u00edrtam minden hirdet\u00e9st, amit tal\u00e1ltam, azt\u00e1n eszembe jutott, hogy \u00edrok a banffi cseh \u00e9s szlov\u00e1k k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g csoportj\u00e1ba. V\u00e1laszolt egy M\u00ed\u0161a nev\u0171 l\u00e1ny Lake Louise-b\u00f3l. Felh\u00edvtam, \u00e9s azt mondja, hogy lenne sz\u00e1munkra munka, ha oda tudn\u00e1nk j\u00f6nni. A besz\u00e9lget\u00e9sb\u0151l \u00fagy t\u0171nt, hogy ez valami recepci\u00f3f\u00e9l\u00e9re hasonl\u00edt. Mennyire t\u00e9vedtem.<\/p>\n\n\n\n
\u201eNeked nincs kedved Lake Louise-ban dolgozni.\u201d<\/p>\n\n\n\n
\u201eDe, van.\u201d Luk\u00e1\u0161 morcosan vezetett eg\u00e9sz negyven percen \u00e1t Lake Louise-ba. Az \u00e9n impulzivit\u00e1som felbosszantotta. A v\u00e1ltoz\u00e1sokat m\u00e9g n\u00e1lam is jobban ut\u00e1lja, b\u00e1r sokkal jobban alkalmazkodik. \u00c9s \u00edgy nem sz\u00f3lt semmit. Tudta, hogy ez j\u00f3 nek\u00fcnk, m\u00e9g ha \u00edgy hirtelen nem is tetszett neki.<\/p>\n\n\n\n
R\u00f6gt\u00f6n egym\u00e1sra hangol\u00f3dtunk. M\u00ed\u0161a felh\u00edvta a figyelm\u00fcnket Lake Louise h\u00e1tr\u00e1nyaira. A f\u0151 h\u00e1tr\u00e1ny, a b\u00e1rokt\u00f3l val\u00f3 elszigetelts\u00e9g, sz\u00e1munkra maga volt a paradicsom, mert azt jelentette, hogy nem kell hetente visszautas\u00edtanunk a kocsmai megh\u00edv\u00e1sokat.<\/b> Az \u00f6r\u00f6m, amit ez a nagyszer\u0171 h\u00e1tr\u00e1ny okozott, sz\u00e1munkra annak a jele volt, hogy ez a helyes l\u00e9p\u00e9s. Mi egyszer\u0171en jobban szeret\u00fcnk a hegyekben m\u00e1szk\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n
Kider\u00fclt, hogy idegenvezet\u0151k lesz\u00fcnk. Eml\u00edtettem m\u00e1r, hogy ut\u00e1lok besz\u00e9lni?<\/p>\n\n\n\n\n\t\t\t\n\t\t\t\tA megrakott aut\u00f3<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<\/span><\/span>N\u00e9h\u00e1ny nap alatt kellett kb. 80 oldalnyi sz\u00f6veget megtanulnunk<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\nRoskad\u00e1sig megraktuk az aut\u00f3nkat, \u00e9s a h\u00e9t v\u00e9g\u00e9n \u00e1tk\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk Lake Louise-ba. K\u00e9t nap betanul\u00e1s, a harmadik napon pedig m\u00e1r az els\u0151 csoportunkat kellett idegenvezetn\u00fcnk. Belen\u00e9ztem az anyagokba.<\/b> Fentr\u0151l lefel\u00e9 olvastam \u0151ket, \u00e9s semmi sem volt \u00e9rtelmezhet\u0151. \u00dagy t\u0171nt, hogy nyolcvan oldal k\u00f6r\u00fcl van, \u00e9s azt gondoltam, \u00f6r\u00fcln\u00e9k, ha addigra egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e1t tudn\u00e1m olvasni, nemhogy megjegyezni. A k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t napban alapszinten el kellett saj\u00e1t\u00edtanunk a medv\u00e9kr\u0151l, szarvasokr\u00f3l, j\u00e1vorszarvasokr\u00f3l, r\u00e9nszarvasokr\u00f3l, furcsa madarakr\u00f3l, amelyeknek nincs magyar nev\u00fck, ugyanezzel a probl\u00e9m\u00e1val k\u00fczd\u0151 r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3kr\u00f3l, f\u00e1kr\u00f3l, vir\u00e1gokr\u00f3l \u00e9s hegyekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 ismereteket.<\/p>\n\n\n\n
P\u00e1nik.<\/p>\n\n\n\n
Ez azonban al\u00e1bbhagyott, amikor el\u0151sz\u00f6r felment\u00fcnk az interpret\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpontba, ahol m\u00e1sf\u00e9l h\u00f3napot kellett t\u00f6lten\u00fcnk. A felh\u0151k k\u00f6zvetlen\u00fcl a hegycs\u00facsok alatt lebegtek, egym\u00e1sba \u00fctk\u00f6ztek, \u00e9s puha dunn\u00e1t form\u00e1ltak. Milyen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 dunn\u00e1t!<\/b> Az a l\u00e1tv\u00e1ny, ahogy a nap megnyalta a gleccsert a brit hercegn\u0151r\u0151l (Louise Caroline Alberta) elnevezett t\u00f3 felett, akinek nev\u00e9t viseli a tartom\u00e1ny (Alberta) is, ahol dolgozunk.<\/p>\n\n\n\n\n\t\t\t\n\t\t\t\tKil\u00e1t\u00e1s a munkahelyr\u0151l a Whitehorn-hegyen – els\u0151 nap<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<\/span><\/span>K\u00e9t nap betanul\u00e1s ut\u00e1n m\u00e1r az els\u0151 csoportot kellett a hegyekben vezetn\u00fcnk<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\nA k\u00e9t nap betanul\u00e1s elm\u00falt, Kai el\u0151tt\u00fcnk \u00e1llt, \u00e9s megk\u00e9rdezte: \u201eNa, ki megy k\u00f6z\u00fcletek?\u201d Val\u00f3j\u00e1ban reggel az volt a meg\u00e1llapod\u00e1s, hogy m\u00e9g v\u00e1runk egy napot. Sz\u00f3val sokkol\u00f3 volt, nem voltunk felk\u00e9sz\u00fclve, \u00e9pp \u00e9lvezt\u00fck a megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st, hogy egyik\u00fcnknek sem kell m\u00e9g idegenvezetni. F\u0151leg azut\u00e1n, hogy l\u00e1ttuk, hogyan idegenvezet Kai. \u00dagy t\u0171nt, hogy ezt sosem fogjuk tudni \u00edgy csin\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n
A beoszt\u00e1sban 3-as m\u0171szakban voltunk, mindketten, \u00edgy a nap el\u0151tt megegyezt\u00fcnk, hogy sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n Luk\u00e1\u0161 megy, mert \u00e9n hal\u00e1lra voltam r\u00e9m\u00fclve. De most \u00fagy t\u0171nt, hogy neki sincs m\u00e1r kedve. M\u00e9lyet l\u00e9legeztem. Egyszer. M\u00e1sodszor. Harmadszor.<\/p>\n\n\n\n
\u201e\u00c9n megyek.\u201d Luk\u00e1\u0161 r\u00e1m n\u00e9z. \u00c9s abban a m\u00e1sodpercben r\u00e1j\u00f6v\u00f6k, hogy b\u00e1r mindenki azt hiszi, ap\u00e1mra \u00fct\u00f6ttem, a leger\u0151sebb tulajdons\u00e1gaim t\u0151led vannak, anya.<\/b> Anya egyszer azt mondta nekem, hogy tulajdonk\u00e9ppen b\u00e1tor, mert b\u00e1r rettenetesen f\u00e9l valamit\u0151l, \u00e9s r\u00e9m\u00e1lmai vannak t\u0151le, a v\u00e9g\u00e9n m\u00e9gis megcsin\u00e1lja. \u00c9s \u00e9n ebben a pillanatban, \u00e9s sok m\u00e1s pillanatban, ami m\u00e9g Kanad\u00e1ban v\u00e1r r\u00e1m, r\u00e1j\u00f6v\u00f6k, hogy pontosan ugyanolyan vagyok. \u00c9s felfedezem az els\u0151 tulajdons\u00e1gomat, amit szeretek magamban.<\/p>\n\n\n\n
\u201e\u00c9n megyek.\u201d Reag\u00e1l Luk\u00e1\u0161. \u00c9s azt mondja, hogy nem kell. Hogy majd \u0151 megy.<\/p>\n\n\n\n
Kai \u00fagy d\u00f6nt, hogy menj\u00fcnk mindketten.<\/p>\n\n\n\n\n\t\t\t\n\t\t\t\tEls\u0151 ismerked\u00e9s a kossal \u00e9s a hegyi kecsk\u00e9vel<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n\n\t\t\t\n\t\t\t\t\u00d6sszebar\u00e1tkozunk az \u00e1llatokkal – Lucka \u00e9s a j\u00e1vorszarvas<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<\/span><\/span>Az els\u0151 nagy siker Kanad\u00e1ban<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\n\u00c9s nagyszer\u0171. A csoportunk kicsi volt, mind\u00f6ssze n\u00e9gy ember. Luk\u00e1\u0161sal egy pillant\u00e1ssal felosztottuk a meg\u00e1ll\u00f3kat, \u00e9s figyelt\u00fcnk egym\u00e1sra, hogy egym\u00e1s szav\u00e1ba tudjunk v\u00e1gni. B\u00fcszke voltam r\u00e1nk.<\/b> J\u00f3 csapat vagyunk. A csoportunk pedig magas borraval\u00f3val jutalmazott minket, majd m\u00e9g csod\u00e1latosan pozit\u00edv v\u00e9lem\u00e9nyt is \u00edrtak nek\u00fcnk azokra a k\u00e1rty\u00e1csk\u00e1kra, amiket erre a c\u00e9lra ott tartottunk. Csak k\u00e9s\u0151bb tudtuk meg, hogy Meliss\u00e1nak, egy m\u00e1sik idegenvezet\u0151nek t\u00f6bb h\u00e9tbe telt, mire mert az els\u0151 t\u00far\u00e1ra menni.<\/p>\n\n\n\n<\/span><\/span>A legjobb h\u00f3nap Kanad\u00e1ban<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\nAzon a napon kezd\u0151d\u00f6tt a legboldogabb fejezet Kanad\u00e1ban. A helyi alkalmazotti sz\u00e1ll\u00e1s kis lak\u00e1sok form\u00e1j\u00e1t \u00f6lt\u00f6tte, ahol volt egy nagy szob\u00e1nk \u00e9s konyh\u00e1nk, k\u00e9t f\u00fcrd\u0151szob\u00e1t pedig csak h\u00e1rom m\u00e1sik emberrel osztottunk meg.<\/b> El\u0151sz\u00f6r voltak olyan koll\u00e9g\u00e1ink, akikkel munka ut\u00e1n is sz\u00edvesen t\u00f6lt\u00f6tt\u00fck az id\u0151t, \u00e9s az, hogy az els\u0151 k\u00e9t h\u00e9tben napi t\u00edz \u00f3r\u00e1n\u00e1l is t\u00f6bbet dolgoztunk, apr\u00f3s\u00e1gnak t\u0171nt. Egyszeriben eg\u00e9szen m\u00e1s perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l l\u00e1ttuk a Rockies-t. A helyi fl\u00f3r\u00e1r\u00f3l \u00e9s faun\u00e1r\u00f3l szerzett ismeretek elm\u00e9ly\u00edtett\u00e9k a Banff \u00e9s Lake Louise ir\u00e1nti szeretet\u00fcnket. A hegyeket kezdt\u00fck otthonunknak \u00e9rezni.<\/p>\n\n\n\n\n\t\t\t\n\t\t\t\tA mindennapi rutin \ud83d\ude42<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n\n\t\t\t\n\t\t\t\t<\/span><\/span>Ahogy minden visszaz\u00f6kkent a r\u00e9gi ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\nCsakhogy v\u00e9get \u00e9rt a szezon, \u00e9s mi elindultunk es\u0151s road trip\u00fcnkre Kanad\u00e1ban \u00e9s Amerik\u00e1ban, amit New Yorkban z\u00e1rtunk le, majd visszarep\u00fclt\u00fcnk haza. B\u00e1r megfogadtam, hogy ez\u00fattal sokkal t\u00f6bbet fogok utazni itthon, \u00e9s kir\u00e1ndulni fogunk, \u00e9s \u00e9rtelmesen t\u00f6ltj\u00fck az id\u0151t, egyszeriben minden visszaz\u00f6kkent a r\u00e9gi ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba.<\/b> Az els\u0151 h\u00e9ten azt gondoltam, hogy hever\u00e9szhetek a laptoppal a kanap\u00e9n, mert igaz, hogy f\u00e1radt voltam az egyh\u00f3napnyi utaz\u00e1st\u00f3l, csakhogy egy h\u00e9tb\u0151l kett\u0151 lett, kett\u0151b\u0151l pedig h\u00e1rom h\u00f3nap.<\/p>\n\n\n\n
Kir\u00e1ndul\u00e1son k\u00e9tszer voltunk.<\/p>\n\n\n\n
<\/span><\/span>Azt hitt\u00fck, hogy m\u00e1r ismerj\u00fck Kanad\u00e1t. Most nevetek ezen<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\nElj\u00f6tt az id\u0151, hogy visszarep\u00fclj\u00fcnk. M\u00e1r novemberben megvett\u00fck a jegyeket Calgarybe, ahol maradni tervezt\u00fcnk. \u00dagy \u00e9rezt\u00fck, hogy most minden egyszer\u0171bb lesz. Kanad\u00e1t m\u00e1r ismerj\u00fck. Csakhogy mi a kanadai nyarat ismert\u00fck. I<\/b>smert\u00fck a hegyeket. Ismert\u00fck a Banff Nemzeti Parkban a munk\u00e1t, ahol ny\u00e1ron nagy a kereslet emberek ir\u00e1nt. Mi Calgarybe tartottunk, ahol nemr\u00e9g t\u00edzezrek vesztett\u00e9k el a munk\u00e1jukat, a felh\u0151karcol\u00f3k ki\u00fcr\u00fcltek, \u00e9s a ny\u00fczsg\u0151 v\u00e1rosb\u00f3l k\u00eds\u00e9rtetv\u00e1ros lett.<\/p>\n\n\n\n
Igaz, hogy most m\u00e1r lassan mag\u00e1hoz t\u00e9rt, de m\u00e9g mindig sz\u00e9p sok munkan\u00e9lk\u00fcli ember volt itt. \u00c9s valljuk be, kit alkalmazn\u00e1l sz\u00edvesebben. Egy ukr\u00e1nt vagy egy magyart? \u00c9s mit gondolsz, hogy d\u00f6ntenek majd a kanadaiak? Egy kanadai vagy egy magyar mellett?<\/b> Vannak err\u0151l m\u00e9g tanulm\u00e1nyok is, hogy kanadai n\u00e9vvel \u00e9s ugyanolyan tapasztalattal 60%-kal t\u00f6bb \u00e1ll\u00e1sinterj\u00fa-megh\u00edv\u00e1st kapsz. Csakhogy mi ezt egyszer\u0171en l\u00e1ttuk.<\/p>\n\n\n\n<\/span><\/span>Munka \u00e9s p\u00e9nz n\u00e9lk\u00fcl. T\u00fal\u00e9lj\u00fck-e?<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\nMegbesz\u00e9lt\u00fck egy bar\u00e1tn\u0151nkkel, hogy n\u00e1la fogunk lakni. Egy kis lak\u00e1sban az \u0151 h\u00e1zukban. A Kanad\u00e1ba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s el\u0151tt elrep\u00fclt\u00fcnk egy h\u00e9tre Angli\u00e1ba, hogy azt\u00e1n az elutaz\u00e1s el\u0151tti napon megtudjuk, hogy oda m\u00e9g nem tudunk bek\u00f6lt\u00f6zni.<\/p>\n\n\n\n
Idegesek voltunk. Munka n\u00e9lk\u00fcl. Sz\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Kicsi es\u00e9llyel arra, hogy a kanadai sz\u00e1ml\u00e1nkon l\u00e9v\u0151 p\u00e9nzb\u0151l tov\u00e1bb mint k\u00e9t h\u00e9tig t\u00fal\u00e9lj\u00fcnk.<\/b> R\u00e1ad\u00e1sul minden megfizethet\u0151 sz\u00e1ll\u00e1s elkelt, Calgaryben pedig -29 fokot jelentettek. Ism\u00e9t a cseh-szlov\u00e1k k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g mentett meg minket. Miut\u00e1n \u00edrtunk oda, n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1n bel\u00fcl t\u00f6bb csal\u00e1dt\u00f3l \u00e9s p\u00e1rt\u00f3l kaptunk v\u00e1laszt, hogy n\u00e1luk maradhatunk. N\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1mot m\u00e1r a rep\u00fcl\u0151re sz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt elmentett\u00fcnk, egy szlov\u00e1k p\u00e1rral pedig m\u00e1r meg is egyezt\u00fcnk, hogy m\u00e9g ki is j\u00f6nnek \u00e9rt\u00fcnk a rept\u00e9rre.<\/p>\n\n\n\n\n\t\t\t\n\t\t\t\t<\/span><\/span>A 600 elk\u00fcld\u00f6tt e-mailb\u0151l mind\u00f6ssze 2 interj\u00famegh\u00edv\u00e1s \u00e9rkezett<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\nSzerencs\u00e9nk volt a szerencs\u00e9tlens\u00e9gben, mert Martinn\u00e1l, akin\u00e9l az els\u0151 k\u00e9t \u00e9jszak\u00e1t t\u00f6lt\u00f6tt\u00fck, \u00e9pp elbocs\u00e1tottak valakit a munkahely\u00e9n, \u00edgy Luk\u00e1\u0161 r\u00f6gt\u00f6n az els\u0151 h\u00e9tt\u0151l kezdve dolgozni kezdett. A lak\u00e1sunk is k\u00e9t nap alatt lakhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s \u00fagy t\u0171nt, hogy minden j\u00f3 \u00faton halad. Csakhogy \u00e9n a vil\u00e1g\u00e9rt sem tudtam munk\u00e1t tal\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n
Interj\u00far\u00f3l interj\u00fara j\u00e1rtam, mindenhol osztogattam az \u00f6n\u00e9letrajzokat, reggelt\u0151l estig k\u00fcld\u00f6zgettem \u0151ket, de kb. 600-b\u00f3l mind\u00f6ssze k\u00e9t interj\u00famegh\u00edv\u00e1s \u00e9rkezett.<\/b> V\u00e9g\u00fcl egy adom\u00e1nygy\u0171jt\u0151 \u00e1ll\u00e1sra jutottam be. H\u00e1romk\u00f6r\u00f6s interj\u00faval, ahol a m\u00e1sodik k\u00f6rre meg kellett tanulnom egy besz\u00e9det.<\/p>\n\n\n\n\n\t\t\t\n\t\t\t\tLuk\u00e1\u0161 \u00e9s az \u00faj aut\u00f3ja<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<\/span><\/span>Ahogy boh\u00f3cot csin\u00e1ltam magamb\u00f3l -20 fokban<\/span><\/span><\/h2>\n\n\n\nEml\u00edtettem m\u00e1r, mennyire nem szeretek nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt besz\u00e9lni?<\/strong><\/p>\n\n\n\nHa Kanad\u00e1ban t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1t kellett l\u00e9pnem a komfortz\u00f3n\u00e1m hat\u00e1rait, semmi sem adott t\u00f6bbet, mint az az egy h\u00e9t, amikor -20 \u00b0C-ban gy\u0151zk\u00f6dtem az embereket az utc\u00e1n, hogy helyben fogadjanak \u00f6r\u00f6kbe egy gyereket Afrik\u00e1b\u00f3l. Emberekre kiab\u00e1lni, boh\u00f3cot csin\u00e1lni magamb\u00f3l, pr\u00f3b\u00e1lni nem megfagyni. M\u00e1r csak r\u00e1venni az embereket, hogy meg\u00e1lljanak, is neh\u00e9z volt.<\/p>\n\n\n\n
Szinte hihetetlennek t\u0171nt, hogy el\u00e9g hossz\u00fa id\u0151re meg\u00e1lltak ahhoz, hogy elmondhassam nekik az eg\u00e9sz betanult besz\u00e9demet, de r\u00e1venni \u0151ket, r\u00e1b\u00edrni \u0151ket, hogy gyereket fogadjanak \u00f6r\u00f6kbe, azt m\u00e1r m\u0171v\u00e9szetnek tartom.<\/b> Olyan m\u0171v\u00e9szetnek, amire kellemes +20-ban is nehezen lettem volna k\u00e9pes, de amire -20-ban v\u00e9gk\u00e9pp nem voltam.<\/p>\n\n\n\n
Nemcsak hogy nyolc \u00f3ra ut\u00e1n eg\u00e9sz testf\u00e1j\u00e1ssal \u00e9rkeztem haza, de lelkileg is kimer\u00fclt voltam. Kimer\u00fclt a besz\u00e9dt\u0151l. Kimer\u00fclt minden pillanatt\u00f3l, amikor olyasmibe k\u00e9nyszer\u00edtettem az embereket, amit nem akartak. \u00c9s ez volt az a r\u00e9sz, ami azt s\u00fagta, hogy ezt nem fogom tudni. Nem akarom olyasmibe k\u00e9nyszer\u00edteni az embereket, amit nem akarnak, m\u00e9g akkor sem, ha csod\u00e1ltam azokat, akikkel egy\u00fctt dolgoztam. De nekem ez t\u00fal sok volt.<\/b><\/p>\n\n\n\n